ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY

(1149 Budapest, Pósa L. u. 61.)

NAPRAFORGÓ CSALÁDI BÖLCSŐDE HÁLÓZAT

 

SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZMSZ

Fenntartó:                                  ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY

Intézmény neve, címe:          NAPRAFORGÓ CSALÁDI BÖLCSŐDE HÁLÓZAT

1149 BUDAPEST, PÓSA LAJOS UTCA 61.

Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében, de legalább 5 évente.

Az SZMSZ rendelkezései kötelezőek a fenntartott intézmények minden munkavállalójára és közreműködőjére.

A dokumentum jellege: nyilvános

Nyomtatott formában megtalálható: iroda

A fenntartó Alapítvány: 2026. január 29.-én kelt KH/2026.01.29. számú kuratóriumi határozattal elfogadta, egyúttal hatályon kívül a 2025. augusztus 08.-i SZMSZ-t.

Hatályba lépett:       2026. február 01.

Alkalmazandó:         2026. február 01.-től

Szabó Ágnes                                            Csordás Dóra Amanda

fenntartó képviselője, kuratóriumi elnök           Hálózati Koordinátor

A CSALÁDI BÖLCSŐDE ALAPTEVÉKENYSÉGE

A családi bölcsőde alaptevékenysége a családban nevelkedő gyermekek számára – életkoruknak, egyéni szükségleteiknek és fejlettségi szintjüknek megfelelően – nappali felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás és étkeztetés biztosítása, valamint a gyermekek szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének elősegítése, az óvodai életre történő fokozatos felkészítés keretében.

A családi bölcsőde tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a gyermekek biztonságára, egészséges fejlődésére, jólétére, valamint a családokkal való együttműködésre.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJA

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmát és alkalmazását az alábbi jogszabályok, azok mindenkor hatályos rendelkezései, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek határozzák meg:

• az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
• a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,
• a családi bölcsődék működésére vonatkozó kormányrendeletek,
• valamint a gyermekek napközbeni ellátására irányadó egyéb ágazati jogszabályok.

A jelen SZMSZ a jogszabályi környezet változását automatikusan követi, azzal összhangban alkalmazandó.

1. A CSALÁDI BÖLCSŐDE HÁLÓZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A családi bölcsőde hálózat fenntartója az Aranyló Napraforgó Alapítvány (székhely: 1149 Budapest, Pósa Lajos utca 61.).

A fenntartót a kuratóriumi elnök képviseli, akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott személy jogosult eljárni.

Az Alapítvány több családi bölcsődét működtet, ezért a jogszabályi előírásoknak megfelelően a feladatellátást hálózati formában, hálózati koordinátor közreműködésével szervezi meg, biztosítva az egységek szakmailag összehangolt, jogszerű és hatékony működését.

A hálózat szervezeti felépítése:

Fenntartó

   ↓

Hálózati koordinátor

   ↓

Családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek

A helyettesítés rendjét a fenntartó kuratóriumának mindenkor hatályos határozatai szabályozzák.

2. AZ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI RENDJE

2.1. A gyermekek fogadásának rendje (nyitvatartás)

A szolgáltatási év szeptember 1. napjától a következő év augusztus 31. napjáig tart.

A családi bölcsődék heti öt napos, hétfőtől péntekig tartó munkarendben működnek.

A napi nyitvatartási idő a szakmai programban, illetve annak mellékletében meghatározott időkeretben történik, jellemzően 08:00–16:00 óra között, az adott telephely sajátosságainak megfelelően.

2.2. A munkavégzés helye és rendje

A szolgáltatási idő teljes tartama alatt a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek vagy helyettesítőjének, valamint a jogszabályok szerint alkalmazandó állandó kisegítőnek az intézményben kell tartózkodnia.

3. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

A családi bölcsőde működését és szakmai tevékenységét az alábbi alapdokumentumok szabályozzák:

• Szakmai program
• Házirend, napirend, hetirend
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat
• Informatikai biztonsági szabályzat
• Fenntartói ellenőrzés szabályzata és mellékletei
• Térítési díj és költségvetési szabályzat
• Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat
• HACCP dokumentáció
• valamint minden egyéb, a fenntartó által kiadott szabályzat, döntés és határozat.

A dokumentumok megismerését a szülők számára biztosítani kell:

• a szolgáltatást nyújtó személynél, korlátozott betekintéssel,
• valamint a fenntartó által kijelölt elektronikus felületeken.

A szülők részére a megfelelő tájékoztatás szóban és írásban, a szülői értekezletek, valamint a napi kapcsolattartás során is biztosított.

4. A NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

A belső ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a szakmai programban meghatározott célok megvalósulása megfelel-e a gyakorlati működésnek.

Az ellenőrzést a hálózati koordinátor végzi, a fenntartó által kijelölt személy bevonásával, évente legalább egy alkalommal. Az ellenőrzés rendjét és részletes szabályait a Fenntartói ellenőrzés szabályzata tartalmazza.

Az ellenőrzés kiterjed különösen:

• a szakmai munka színvonalára,
• a személyi és tárgyi feltételekre,
• az ügyviteli és gazdálkodási folyamatokra,
• a munkaköri feladatok teljesítésére.

5. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDJE

A családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek szakmai együttműködést tartanak fenn különösen:

• a helyi bölcsődei és óvodai intézményekkel,
• a védőnői szolgálattal,
• az egészségügyi alapellátást biztosító szervekkel.

6.  Ünnepek, megemlékezések, rendezvények rendje

Ünnep, esemény, hagyomány	Időpontja	Helye	Szülők számára nyílt v. zárt
Mikulás	december	csoportszoba	zárt
Karácsony	december	csoportszoba	nyílt
Farsang	február	csoportszoba	zárt
Március 15.	március	csoportszoba	zárt
Húsvét	tavasz	csoportszoba	zárt
Föld napja	április 22.	udvar, természet	zárt
Anyák napja	május	csoportszoba	nyílt
Gyermeknap	június	csoportszoba v. udvar	zárt
Évzáró	június	csoportszoba v. udvar	nyílt

7. A CSALÁDI BÖLCSŐDÉT VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

7.1. A gyermekbalesetek megelőzése

A gyermekek védelme és biztonsága a családi bölcsőde valamennyi dolgozójának alapvető kötelezettsége.

A munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása kötelező, a munkavállalók évente legalább egy alkalommal kötelező oktatáson vesznek részt, melynek megtörténtét dokumentálni kell.

A gyermekekkel foglalkozó személyek kötelesek a rájuk bízott gyermekeket folyamatosan felügyelni, a balesetveszélyes helyzeteket megelőzni, valamint a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

Gyermekbaleset esetén:

• elsősegélynyújtás,
• szükség esetén orvosi ellátás biztosítása,
• a szülők haladéktalan értesítése,
• a baleset kivizsgálása és dokumentálása kötelező.

8. A GYERMEKEK FELVÉTELÉRE, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A gyermekek felvétele a jelentkezések sorrendjében, a rendelkezésre álló férőhelyek figyelembevételével történik.

A szülő a családi bölcsődei ellátás igénybevételét gyermeke 12 hónapos korától kérheti, a jogszabályi feltételeknek megfelelően.

Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása folyamatos, a férőhelyek betöltéséig.

A családi bölcsődében nyújtott ellátás térítési díj megfizetése mellett történik. A térítési díj mértékét és feltételeit a fenntartó által elfogadott, adott évre vonatkozó költségvetés, valamint a Térítési díj és költségvetési szabályzat határozza meg.

8.1. Hiányzás és betegség utáni visszatérés rendje

A gyermek hiányzását a szülő köteles előzetesen vagy haladéktalanul jelezni.

Betegség esetén a gyermek kizárólag orvosi igazolás bemutatását követően térhet vissza a közösségbe.

A családi bölcsődék beteg gyermeket nem fogadnak.

9. A NEM DOHÁNYZÓK VÉDELME

A szolgáltatást nyújtó hely teljes területén – beleértve az épületet és az ahhoz tartozó udvart – tilos a dohányzás.

A dohányzást tiltó jelzést jól látható módon az intézmény bejáratánál, illetve az utcai kapun vagy kerítésen ki kell függeszteni.

Az intézmény rendelkezik a nemdohányzók védelméről és a dohányzásra vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályozással, melynek betartása minden érintett számára kötelező.

10. A CSALÁDI BÖLCSŐDE HÁLÓZAT KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ELŐTERJESZTÉSE, A SZÜLŐI TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FEZETÉSÉNEK RENDJE

 

10.1. A SZÜLŐI TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE

A Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat családi bölcsődéinek éves költségvetését a hálózati koordinátor készíti el, és terjeszti a Kuratórium, valamint a Felügyelő Bizottság elé jóváhagyás céljából.

A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság minden tárgyév január 31. napjáig határozatot hoz az éves költségvetés elfogadásáról és annak hatálybaléptetéséről.

A költségvetési tervezés során figyelembe vehető az az eset is, amikor a szülő jövedelemnyilatkozatot nem kíván tenni, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint.

A költségvetés különösen indokolt esetben évente legfeljebb két alkalommal módosítható.
A módosítási javaslatot a hálózati koordinátor terjeszti elő, amelyről a Kuratórium és a Felügyelő Bizottság együttesen, határozati formában dönt.

A költségvetés módosítása történhet:

• a hálózat valamennyi családi bölcsődéjére kiterjedően, vagy
• egyes családi bölcsődékre vonatkozóan.

Amennyiben a Kuratórium és a Felügyelő Bizottság úgy dönt, hogy a fenntartó a szülői térítési díj egészét vagy egy részét átvállalja, erről külön határozatban rendelkezik. Ilyen esetben – a jogszabályi feltételek fennállása mellett – a térítési díj megfizetésével kapcsolatos egyes nyomtatványok vezetésétől el lehet tekinteni.

A szülő a megállapított szülői térítési díjat a tárgyhónapot követően, legkésőbb minden hónap 5. napjáig köteles a fenntartó részére megfizetni, a Szülői megállapodásban foglaltak szerint.

 

10.2. ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FEZETÉSÉNEK RENDJE

 

A családi bölcsődékben fenntartó, a gyermekek részére napi négy alkalommal étkezést biztosít. A fenntartó alapítvány támogatása által a napi étkezéshez kapcsolódó bruttó nyersanyagköltség a szülőt terheli.

 

A bruttó nyersanyagköltség megfizetése számla ellenében, tárgyhónap 5. napjáig esedékes. A bruttó nyersanyagköltség a szeptember–december, valamint a január–július hónapokra átalányösszegben kerül megállapításra.

 

A szülő tudomásul veszi, hogy a bruttó nyersanyagköltség összege a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza. A gyermek részére biztosított napi négy alkalommal történő étkezés a szülő kérésére elvihető az intézmény tálalókonyhájáról saját ételszállító dobozban. Amennyiben a szülő nem rendelkezik megfelelő szállítóedénnyel, az intézmény ételszállító dobozt biztosít, melynek költsége 200 Ft/doboz. A szülő rendelkezése alapján az étel repetaként a többi gyermek részére is kiadható.

Az étkezéssel összefüggő bruttó nyersanyagköltség változása a beszállító által alkalmazott árak változásától függ.

 

11. A SZÜLŐI ÉS INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVI SZABÁLYAI

A szülői térítési díj számításának módját és részletes szabályait a fenntartó Térítési díj és költségvetési szabályzata tartalmazza.

A térítési díj megállapítása során alkalmazandó alapelvek különösen:

1. Jövedelemnyilatkozat hiánya esetén
   A kötelezett – a jogszabályban meghatározottak szerint – írásban vállalhatja, hogy a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díjat fizet. Ilyen esetben jövedelemvizsgálatra nem kerül sor.
2. Az intézményi térítési díj felső korlátja
   Az intézményi térítési díj legmagasabb mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott, az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és az állami normatív támogatás különbözetének megfelelő összeget.
3. Számítási háttér
   Az intézményi térítési díj megállapítása során a vonatkozó kormányrendeletben rögzített számítási elveket kell alkalmazni, különös tekintettel arra, hogy a díj nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív támogatás különbségének napi összegét.

12. INTÉZMÉNY LÁTOGATHATÓSÁGA

(Fénykép- és felvételkészítés rendje)

Fotózás rendje

A családi bölcsődékben gyermekekről készült fényképek, kép- és hangfelvételek készítése, kezelése és nyilvánosságra hozatala kizárólag a szülő, törvényes képviselő előzetes, írásbeli hozzájárulásával történhet, a hatályos adatvédelmi és gyermekvédelmi jogszabályok betartásával.

A családi bölcsődékben közösségi felületein, valamint egyéb nyilvános megjelenéseiben gyermekről készült felvétel csak a megfelelő írásbeli hozzájárulás birtokában tehető közzé.

A családi bölcsődékben szervezett rendezvényeken, illetve családi bölcsődéken kívüli, az intézmény szervezésében megvalósuló programokon készült fényképeket és felvételeket a szülők kizárólag a felvételeken szereplő személyek – gyermekek esetében a törvényes képviselők – hozzájárulásával oszthatják meg.

12.1. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

A családi bölcsődék létesítményeit, helyiségeit a nyitvatartási idő alatt kizárólag rendeltetésüknek megfelelően lehet használni.

Az épületek bejáratai a gyermekek biztonsága és a vagyonvédelem érdekében zárható, beléptetést biztosító eszközökkel vannak ellátva. A belépés rendjének betartása minden érintett számára kötelező.

12.2. Külön engedély és felügyelet nélkül a családi bölcsődében tartózkodhat

A családi bölcsődékben külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az a személy, aki a gyermeket hozza vagy a gyermek elvitelére jogosult, kizárólag az alábbi időtartamokra:

• a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez, az óvodapedagógus részére történő átadásához, valamint az épület elhagyásához szükséges időtartamra (legfeljebb 10 perc),
• a gyermek távozásakor: a gyermek átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint az épület elhagyásához szükséges időtartamra (legfeljebb 10 perc).

Nem szükséges külön engedély a szülő, törvényes képviselő részére a családi bölcsőde által szervezett, meghívóval ellátott rendezvényeken való részvételhez.

12.3. Külön engedéllyel és felügyelet mellett tartózkodhat a családi bölcsődében

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat a családi bölcsődében

• a gyermeket hozó vagy elvivő személy, amennyiben nem a családi bölcsőde nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik,
• minden olyan személy, aki nem áll jogviszonyban a családi bölcsődével.

A családi bölcsődébe érkező, jogviszonnyal nem rendelkező személyt az őt fogadó alkalmazott az általa kijelölt személyhez irányítja.

Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói, hatósági és egyéb hivatalos látogatás előzetes egyeztetés alapján valósul meg. A fenntartó kuratóriumának elnöke, valamint a fenntartó által kijelölt személyek előzetes bejelentkezés nélkül is jogosultak az családi bölcsődék látogatására.

12.4. Ügynökök, üzletkötők, kereskedelmi tevékenységet végzők belépésének rendje

A családi bölcsődékbe ügynökök, üzletkötők, kereskedelmi tevékenységet végző személyek kizárólag a hálózati koordinátor előzetes engedélyével léphetnek be.

Belépésüket kötelezően jelezniük kell a hálózati koordinátor általa kijelölt személynél.

Benntartózkodásuk és tevékenységük kizárólag a hálózati koordinátor által kijelölt helyiségben és időtartamban történhet, figyelemmel a családi bölcsődék nevelési jellegére és a gyermekek érdekeire.

12.5. Külön foglalkozások és egyéb tevékenységek rendje

A családi bölcsődékben 15.00 óra után, vállalkozási formában olyan foglalkozások engedélyezhetők, amelyek a gyermekek fejlődését szolgálják (pl. mozgásfejlesztés, alapozó foglalkozás, úszás, síelés, görkorcsolya, sportfoglalkozások).

A foglalkozások számára a délutáni időszakban megüresedő helyiségek, valamint a tornaterem állnak rendelkezésre.

A foglalkozás ideje alatt a gyermekek felügyeletéért és biztonságáért a foglalkozást tartó szakember felel. Feladata a gyermekek átvétele, a foglalkozást követően a szülők részére történő átadás, valamint annak jelzése, hogy a gyermek kísérővel távozott. A foglalkozásokkal kapcsolatos változásokról a szülőket írásban köteles tájékoztatni.

A délutáni foglalkozásokkal kapcsolatban a családi bölcsődék kötelezettséget nem vállalnak.

13. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNYBEN

Az intézmény székhelyén és telephelyén reklámtevékenység folytatása tilos.

Kivételt képeznek azok a reklámok, tájékoztatók, szóróanyagok, amelyek:

• a gyermekeknek szólnak, és
• az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti vagy kulturális tevékenységgel állnak összefüggésben.

13.1. A reklámtevékenység engedélyezése

A megengedett jellegű reklámok, hirdetmények, szórólapok elhelyezése minden esetben előzetes engedélyhez kötött.

Az engedélyezésre jogosult:

• az igazgató, vagy
• az adott épületben (székhelyen vagy telephelyen) megbízott magasabb vezető.

Szülő vagy más, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy az igazgató engedélye nélkül hirdetményt, tájékoztatót a faliújságon vagy az intézmény területén nem helyezhet el.

Politikai tartalmú, pártpolitikai célú, valamint vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos.

A hirdetőtáblák tartalmának rendszeres ellenőrzése az igazgató és az igazgatóhelyettes feladata.

13.2. Nyilatkozattétel tömegtájékoztatás felé

A televízió, a rádió, az írott és online sajtó képviselőinek adott tájékoztatás, valamint a közösségi médiában tett, az intézményt érintő kijelentések nyilatkozatnak minősülnek.

Nyilatkozattétel esetén az alábbi szabályokat kell betartani:

• Az intézményt érintő kérdésekben tájékoztatásra és nyilatkozattételre a fenntartó engedélyével az igazgató vagy az általa írásban megbízott személy jogosult.
• A közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, valamint a tények objektív és hiteles ismertetéséért a nyilatkozattevő felel.
• A nyilatkozattétel során minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartási kötelezettségre, valamint az intézmény jó hírnevének és jogos érdekeinek védelmére.
• Nem adható nyilatkozat olyan ügyről, tényről vagy körülményről,
• amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény működését zavarná,
• az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna,
• vagy amelynek eldöntése nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

13.3. Hivatali titok megőrzése

Az intézmény valamennyi dolgozója köteles az Etikai Kódex előírásait betartani, valamint a hivatali titkot megőrizni.

Az alkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot vagy információt,

• amely a munkaköre ellátása során jutott a tudomására, és
• amelynek nyilvánosságra hozatala az intézményre, a fenntartóra, a gyermekekre, a szülőkre vagy a munkavállalókra nézve hátrányos következménnyel járhat.

Jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség hiányában nem adható felvilágosítás olyan kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény jogos érdekeit sértené.

A hivatali titok megsértése súlyos kötelezettségszegésnek minősül.

Hivatali titoknak minősül különösen:

• minden olyan adat, amelyet jogszabály hivatali titokként határoz meg,
• a dolgozók személyes adatainak, bérezésének, munkaviszonyának részletei,
• a gyermekek és a szülők személyes adatai, valamint a személyiségi jogaikhoz kapcsolódó információk,
• minden olyan adat, információ, amelyet az igazgató a zavartalan működés biztosítása, az intézmény érdekeinek vagy jó hírnevének megóvása érdekében írásban hivatali titokká minősít.

14. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

14.1. A fenntartó és a családi bölcsődék közötti kapcsolattartás rendje

A kuratórium tagjai rendszeres megbeszéléseket tartanak a gondozókkal, hálózati koordinátorral a feladatok ütemezéséről, végrehajtásáról valamint a szakmai programok helyi megvalósításáról. A megbeszélések rendszerint havi gyakorisággal, illetve szükség szerint kerülnek megtartásra.

14.2. A családi bölcsődék külső kapcsolatai

A hálózati koordinátor rendszeres kapcsolatot tart fenn a fenntartóval, az Aranyló Napraforgó Alapítvánnyal.

A feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart fenn bölcsődékkel, óvodákkal, általános iskolákkal, egészségügyi szolgáltatókkal.

14.3. Családi bölcsőde és óvoda közötti kapcsolattartás

A kapcsolattartás célja a gyermekek számára a biztonságos, nyugodt és folyamatosságot biztosító intézményváltás elősegítése. Ennek érdekében a családi bölcsőde – lehetőség szerint – kapcsolatot tart az óvodákkal, részt vesz szülői értekezleteiken, és előzetes tájékozódást végez a leendő óvodás gyermekekről.

14.4. Kapcsolattartás kulturális intézményekkel és szolgáltatókkal

A családi bölcsődék kapcsolatot tartanak fenn kulturális intézményekkel és szolgáltatókkal a gyermekek számára szervezett programok, előadások és rendezvények megvalósítása érdekében.

15. KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATÁNAK RENDJE

15.1. Telefonhasználat

• A családi bölcsődék mobil telefonok magáncélra nem használhatók.
• A gondozók a gyermekekkel való foglalkozás teljes ideje alatt saját mobiltelefonját a csoportszobában és az udvaron nem használhatja; kivételesen indokolt, sürgős esetben, a gyermekek felügyeletének biztosítása mellett, a csoportból kilépve, a lehető legrövidebb időre használható.
• A saját telefon munkaidőben néma/rezgő módban tartható.

15.2. Infokommunikációs eszközök és rendszerek használata

Ide tartozik különösen: számítógép, laptop, tablet, okostelefon, wifi, intézményi levelezés, felhő-/tárhely, KRÉTA/KIR és egyéb intézményi rendszerek.

Alapelv: kizárólag a feladatellátáshoz szükséges mértékben, a hozzáférési jogosultságok betartásával, a személyes adatok védelmével, a belső adatvédelmi szabályzat szerint használhatók.

• A hozzáférések személyhez kötöttek; a jelszavak, azonosítók átadása tilos.
• A digitális rendszerekben kezelt adatokhoz való hozzáférés és adattovábbítás kizárólag jogszerű célból, dokumentáltan történhet.
• A dolgozó köteles az elektronikus ügyintézéshez/azonosításhoz kapcsolódó, jogszabályban előírt kötelezettségeinek eleget tenni (amennyiben ilyen kötelezettség fennáll), és az erről szóló munkáltatói tájékoztatás szerint eljárni.

16. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

Szabálytalanság: jogszabályi rendelkezéstől, fenntartói rendelkezéstől vagy belső szabályzattól való eltérés, illetve az előírások be nem tartása.

• A szabálytalanságot vagy annak gyanúját haladéktalanul jelenteni kell a hálózati koordinátornak.
• A hálózati koordinátor szükséges intézkedéseket megteszi, és – amennyiben indokolt – tájékoztatja a fenntartót, illetve kezdeményezi a megfelelő eljárást.

17. FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK, PANASZKEZELÉS

17.1. Kártérítési felelősség

A munkavállaló a jogviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a teljes kár megtérítése is kötelező lehet.

A megőrzésre, elszámolásra átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén – jogszabályi feltételek fennállásakor – a teljes kár megtérítésének kötelezettsége állhat fenn.

17.2. Anyagi felelősség, értékek bevitele/kivitele

A dolgozó a személyes használatú tárgyakat meghaladó értékű eszközt a hálózati koordinátor engedélyével hozhat be, illetve vihet ki az intézmények területéről.

Minden dolgozó felelős a rábízott, illetve használt eszközök rendeltetésszerű használatáért és megóvásáért.

17.3. Felelősségre vonás (fegyelmi jellegű következmények)

Kötelezettségszegés esetén munkáltatói intézkedésnek, felelősségre vonásnak helye lehet.

17.4. Panaszkezelés rendje

• Panasz tehető írásban, illetve szóban. Szóbeli panasz esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a panasztevő aláírásával igazol.
• A panasz kivizsgálását a hálózati koordinátor megkezdi, és a vizsgálat eredményéről a panasztevőt érdemben tájékoztatja.
• Névtelen bejelentések kivizsgálására a hálózati koordinátor nem köteles, ugyanakkor a gyermekek biztonságát érintő jelzések esetén mérlegelheti a szükséges megelőző intézkedéseket.
• válaszadási határidő 15 nap

 

 

 

 

Oldal: CSABŐ SZMSZ
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2026 - aranylonapraforgo.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat