• Gyakornoki idő

   

  A gyakornoki idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésének időpontjától számított két év, amelyet a kinevezésben vagy munkaszerződésben kell rögzíteni.

   

  A gyakornoki idő előírásáról és a szakmai segítő személy kijelöléséről a foglalkoztatás létesítésekor kell rendelkezni.

   

  Felmondás, a jogviszony megszűnése

   

  Az alkalmazottak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának, illetve munkaviszonyának megszüntetésére, a felmondási időre és annak tartamára a hatályos jogszabályok – különösen a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó törvényi rendelkezések, valamint a Munka Törvénykönyve – irányadóak.

   

  Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a felmondási idő részletszabályait nem határozza meg.

   

  III/5. Szülői Szervezet

   

  Az óvoda a szülők jogainak érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet működtet.

   

  A Szülői Szervezet az óvodával együttműködve képviseli a szülők és a gyermekek érdekeit, figyelemmel kíséri a gyermekek jogainak érvényesülését és a nevelőmunka eredményességét.

   

  A Szülői Szervezet véleményét ki kell kérni minden olyan kérdésben, amelyben a hatályos jogszabályok számára véleményezési vagy egyetértési jogot biztosítanak, különösen:

   

  • az intézmény működését érintő szabályozások esetében,
  • a gyermekeket érintő programok és tevékenységek tervezésekor,
  • a tájékoztatási rend kialakításakor.

   

  A Szülői Szervezet jogosult:

   

  • bármely, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékoztatást kérni,
  • a nevelőtestület értekezletének összehívását kezdeményezni,
  • képviselője útján tanácskozási joggal részt venni a nevelőtestületi értekezleteken, ha a napirend a gyermekek nagyobb csoportját érinti.
  •  

  Gyermekek nagyobb csoportjának minősül az óvoda gyermeklétszámának legalább egyharmadát érintő kérdés.

   

  A Szülői Szervezet döntési jogkört gyakorol:

   

  • saját működési rendjének meghatározásában,
  • tisztségviselőinek megválasztásában.

   

  A Szülői Szervezet feladatai ellátásához – az intézmény működésének zavarása nélkül – térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit és eszközeit.

   

  A Szülői Szervezet döntéseit – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Szülői Szervezet vezetőjének szavazata dönt.

  A döntéseket és határozatokat írásban kell rögzíteni, és az intézmény irattárában meg kell őrizni.

  A határozatok jelölése: SZSZ / év / hónap / nap.

   

  A Szülői Szervezet működése során a székhely és a telephely egy intézménynek minősül.

  Indokolt esetben a Szülői Szervezet ülése elektronikus hírközlő eszköz útján is megtartható. Az ülésen való részvételt és a szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

   

  III/6. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések

   

  Az óvodák épületeit, helyiségeit és eszközeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

   

  Az óvodák területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, és az óvodák működési ideje alatt politikai célú tevékenység nem folytatható.

  Az óvodák területén kereskedelmi tevékenység nem végezhető, kivéve az intézmény által szervezett alkalmakat.

   

  Az óvodáka helyiségeinek más célra történő használata, valamint az eszközök elszállítása kizárólag az intézmény igazgatójának engedélyével történhet.

   

  A gyermekek az óvodák helyiségeit, létesítményeit és eszközeit kizárólag felnőtt felügyelete mellett használhatják.

   

  Az óvodák helyiségeinek használói felelősek:

   

  • az intézmény vagyonának megóvásáért,
  • a rend és tisztaság fenntartásáért,
  • az energia- és anyagtakarékos gazdálkodásért,
  • a tűz-, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásáért,
  • az SZMSZ és a házirend előírásainak betartásáért.

   

  A mobiltelefon használata munkaidőben nem zavarhatja a munkavégzést; a gyermekcsoportban saját mobiltelefon használata nem megengedett.

   

  Az óvodák teljes területén tilos a dohányzás és a szeszesital fogyasztása.

   

  Az óvodák alkalmazottai kötelesek a rendkívüli eseményeket haladéktalanul jelenteni közvetlen felettesüknek. Betörés észlelése esetén a rendőrséget és az intézmény vezetőjét azonnal értesíteni kell.

   

  Az óvodák épületének nyitása és zárása a munkarend szerint kijelölt dolgozók feladata. Az épület zárásakor ellenőrizni kell az elektromos berendezéseket, az ablakokat és a közlekedési útvonalakat.

   

  Az óvodák udvarai nem nyilvános játszóterek; a gyermekek kizárólag óvodák alkalmazotti felügyelete mellett tartózkodhatnak ott. Az udvar használata külső személyek számára nem engedélyezett, kivéve az intézmény által szervezett rendezvények ideje alatt.

   

   

  III./7. Intézményi szintű óvodai ünnepek és egyéb programok tervezett tartalmai és időpontjai

   

   

  Ssz.	Jeles napok, hagyományok, kulturális programok	Székhely	Telephely
  	Szeptember	Kresz-nap, Népmese napja/szabadon választható	Kresz-nap, Népmese napja/szabadon választható
  	Október	Állatok világnapja/szabadon választható, Szüreti mulatság	Állatok világnapja/szabadon választható, Szüreti mulatság
  	November	Márton-nap, Halloween	Márton-nap, Halloween
  	December	Mikulás,  Adventi készülődés, Karácsony	Mikulás,  Adventi készülődés, Karácsony
  	Január	Sünóra/szabadon választható	Sünóra/szabadon választható
  	Február	Farsang	Farsang
  	Március	Március 15. nemzeti jelképeink, Víz világnapja	Március 15. nemzeti jelképeink, Víz világnapja
  	Április	Húsvéti előkészületek, tavaszi verselés, Föld Napja	Húsvéti előkészületek, tavaszi verselés, Föld Napja
  	Május	Anyák napja, Madarak és Fák napja	Anyák napja, Madarak és Fák napja
  	Június	Gyermeknap, Környezetvédelmi világnap, Évzáró	Gyermeknap, Környezetvédelmi világnap, Évzáró
  	Július	Igényfelmérés alapján ügyelet: tematikus hetek	Igényfelmérés alapján ügyelet: tematikus hetek

   

  Ezen felül:

   

  • Csoporton belül a gyermekek közös születésnapi, névnapi köszöntése.
  • Népi hagyományok ápolása (jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése).
  • Világnapok megünneplése.
  • Nemzeti hagyományok ápolása.
  • Egyéb ünnepek a kialakult hagyományok szerint.

   

  Rendben. Az alábbi szöveg jogszabály-megfelelő, időtálló, több telephelyre (Budapest – székhely, Miskolc – telephely) egyaránt alkalmazható, következetesen többes számot használ, és ellenőrzésálló.

  Komment, magyarázat nincs benne – közvetlenül beilleszthető az SZMSZ-be.

  IV. INTÉZMÉNY LÁTOGATHATÓSÁGA

  (Fénykép- és felvételkészítés rendje)

  Fotózás rendje

  Az intézmény székhelyén és telephelyén nevelt gyermekekről készült fényképek, kép- és hangfelvételek készítése, kezelése és nyilvánosságra hozatala kizárólag a szülő, törvényes képviselő előzetes, írásbeli hozzájárulásával történhet, a hatályos adatvédelmi és gyermekvédelmi jogszabályok betartásával.

   

  Az intézmény honlapján, közösségi felületein, valamint egyéb nyilvános megjelenéseiben gyermekről készült felvétel csak a megfelelő írásbeli hozzájárulás birtokában tehető közzé.

   

  Az intézmény által szervezett óvodai rendezvényeken, illetve óvodán kívüli, az intézmény szervezésében megvalósuló programokon készült fényképeket és felvételeket a szülők kizárólag a felvételeken szereplő személyek – gyermekek esetében a törvényes képviselők – hozzájárulásával oszthatják meg.

   

  IV./1. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

   

  Az intézmény székhelyének és telephelyének létesítményeit, helyiségeit a nyitvatartási idő alatt kizárólag rendeltetésüknek megfelelően lehet használni.

   

  Az épületek bejáratai a gyermekek biztonsága és a vagyonvédelem érdekében zárható, beléptetést biztosító eszközökkel vannak ellátva. A belépés rendjének betartása minden érintett számára kötelező.

   

  IV./2. Külön engedély és felügyelet nélkül az intézményben tartózkodhat

   

  Az intézmény székhelyén és telephelyén külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az a személy, aki a gyermeket hozza vagy a gyermek elvitelére jogosult, kizárólag az alábbi időtartamokra:

   

  • a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez, az óvodapedagógus részére történő átadásához, valamint az épület elhagyásához szükséges időtartamra (legfeljebb 10 perc),
  • a gyermek távozásakor: a gyermek átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint az épület elhagyásához szükséges időtartamra (legfeljebb 10 perc).

   

  Nem szükséges külön engedély a szülő, törvényes képviselő részére az intézmény által szervezett, meghívóval ellátott rendezvényeken való részvételhez.

   

  IV./3. Külön engedéllyel és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben

   

  Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézmény székhelyén és telephelyén:

   

  • a gyermeket hozó vagy elvivő személy, amennyiben nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik,
  • minden olyan személy, aki nem áll jogviszonyban az intézménnyel.
  •  

  Az intézménybe érkező, jogviszonnyal nem rendelkező személyt az őt fogadó alkalmazott az intézmény vezetéséhez vagy az általa kijelölt személyhez irányítja. A belépés engedélyezéséről az intézmény vezetése dönt.

  Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói, hatósági és egyéb hivatalos látogatás az intézmény vezetésével történő előzetes egyeztetés alapján valósul meg. A fenntartó kuratóriumának elnöke, valamint a fenntartó által kijelölt személyek előzetes bejelentkezés nélkül is jogosultak az intézmény székhelyének és telephelyének látogatására.

   

  Az óvodai csoportok és az ott folyó tevékenységek látogatását – minden esetben – az intézmény vezetése engedélyezi.

   

  IV./4. Ügynökök, üzletkötők, kereskedelmi tevékenységet végzők belépésének rendje

   

  Az intézmény székhelyére és telephelyére ügynökök, üzletkötők, kereskedelmi tevékenységet végző személyek kizárólag az intézmény vezetésének előzetes engedélyével léphetnek be.

   

  Belépésüket kötelezően jelezniük kell az intézmény vezetésének vagy az általa kijelölt személynek.

   

  Benntartózkodásuk és tevékenységük kizárólag az intézmény vezetése által kijelölt helyiségben és időtartamban történhet, figyelemmel az intézmény nevelési jellegére és a gyermekek érdekeire.

   

  IV./5. Külön foglalkozások és egyéb tevékenységek rendje

   

  Az intézmény székhelyén és telephelyén – a napi óvodai nevelési feladatokon túl – 15.00 óra után, vállalkozási formában olyan foglalkozások engedélyezhetők, amelyek a gyermekek fejlődését szolgálják (pl. mozgásfejlesztés, alapozó foglalkozás, úszás, síelés, görkorcsolya, sportfoglalkozások).

   

  A foglalkozások számára a délutáni időszakban megüresedő helyiségek, valamint a tornaterem állnak rendelkezésre.

   

  A foglalkozás ideje alatt a gyermekek felügyeletéért és biztonságáért a foglalkozást tartó szakember felel. Feladata a gyermekek átvétele, a foglalkozást követően a szülők részére történő átadás, valamint annak jelzése az óvodapedagógus vagy pedagógiai asszisztens felé, hogy a gyermek kísérővel távozott. A foglalkozásokkal kapcsolatos változásokról a szülőket írásban köteles tájékoztatni.

   

  Az önköltséges, szülői igény alapján szerveződő szolgáltatások esetén:

   

  • a szülő előzetes, írásbeli nyilatkozatban rögzíti, hogy gyermeke felügyeletét a foglalkozás idejére nem az intézmény alkalmazottjára bízza,
  • tudomásul veszi, hogy ezen időtartam alatt az intézményt felelősség nem terheli.
  •  

  A délutáni, óvodai nevelésen túli foglalkozásokkal kapcsolatban az intézmény kötelezettséget nem vállal.

  V. AZ ÓVODAI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS FELTÉTELEI, AZ ÓVODAI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

   

  V./1. A gyermekek óvodai felvétele

   

  Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelési intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvétel időpontjától számított féléven belül betölti, feltéve, hogy a hároméves és annál idősebb gyermekek óvodai felvétele biztosítható.

   

  A beiratkozás rendje az intézmény székhelyén és telephelyén egységes elvek szerint történik:

   

  • az óvodai beiratkozás az intézménybe folyamatos,
  • a beiratkozási időszakot követően a felvett gyermekek óvodai ellátása szeptember 1. napjától, illetve év közben folyamatosan biztosított,
  • a beiratkozás során a szülőt tájékoztatni kell az óvoda pedagógiai programjáról,
  • a beiratkozást követően a gyermekek és szüleik számára lehetőséget kell biztosítani az óvodai életbe történő betekintésre (óvodalátogatás),
  • a beiratkozás tényét az előjegyzési nyilvántartásban kell rögzíteni,
  • a gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében a felvett gyermekek névsorát nyilvános helyen kifüggeszteni tilos; az adatkezelés részletes szabályait az Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat tartalmazza,
  • óvodai átvétel esetén a szülő a gyermek óvodai felvételét, átvételét bármikor kezdeményezheti; a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülését igazoló iratok másolatát – amennyiben erre jogszabály felhatalmazást ad – vagy az iratokból rögzített adattartalmat az iratkezelési szabályok szerint kell megőrizni.

   

  Az óvoda Házirendjét az újonnan felvett gyermekek szüleivel a nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell, amelynek tényét az erre rendszeresített dokumentumon kell igazolni.

  A Házirend elérhető az intézmény székhelyén és telephelyén, valamint a fenntartó és az óvoda honlapján.

   

  V./2. Nem magyar állampolgárságú gyermek felvétele

   

  A nem magyar állampolgárságú gyermek óvodai nevelésre való jogosultságát a nemzeti köznevelésről szóló törvény 92. §-a határozza meg.

   

  Nem magyar állampolgár kiskorú akkor jogosult óvodai nevelésre Magyarországon, ha:

   

  • menekült, oltalmazott, menedékes jogállású, vagy jogszabály alapján befogadott,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó jogszabályok szerint Magyarországon jogszerűen tartózkodik,
  • harmadik országbeli állampolgárként huzamos tartózkodási vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
  •  

  A jogosultság fennállását a gyermek óvodai felvételekor igazolni kell.

  
  Az érintett gyermekek az óvodai nevelést a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vehetik igénybe.

  
  Azon gyermekek esetében, akik nem tartoznak a törvény hatálya alá, az óvodai ellátás térítés ellenében vehető igénybe, melynek mértékét a fenntartó határozza meg, és amely indokolt esetben csökkenthető vagy elengedhető.

   

  V./3. Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok

   

  Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni és tankötelezettségét teljesíteni.

   

  A gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a hatodik életévét.

  
  Amennyiben a gyermek iskolaérettségét illetően a szakértői bizottság további óvodai nevelést javasol, a gyermek még egy nevelési évig óvodai ellátásban részesül.

   

  Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal – a szülő kérelmére és szakértői vélemény alapján – engedélyezheti a korábbi iskolakezdést.

  Az óvoda:

   

  • igazolja az iskolába lépéshez szükséges fejlettség meglétét,
  • indokolt esetben javaslatot tesz a további óvodai nevelésre,
  • szükség esetén kezdeményezi a gyermek szakértői vizsgálatát.

   

  V./4. Az óvodai jogviszony megszűnése

   

  A gyermek óvodai jogviszonya megszűnik, ha:

   

  • a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
  • a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon,
  • a gyermeket felvették az általános iskolába,
  • az ötévesnél fiatalabb gyermek esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és a gyermek érdekét szem előtt tartva – felmentést ad a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, a jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

   

  Az óvodai felvételről, átvételről, valamint a jogviszony megszűnéséről a szülőt és az érintett intézményt írásban értesíteni kell.

   

  V./5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolása

   

  A gyermekek óvodába járása attól a nevelési évtől kötelező, amelyben augusztus 31. napjáig betöltik harmadik életévüket.

   

  Az óvodapedagógusok a gyermekek jelenlétét és hiányzásait naprakészen vezetik a felvételi és mulasztási nyilvántartásokban. Az igazolatlan mulasztásokat nyomon követik, és jogszabályban meghatározott esetekben jelzik az intézmény vezetésének, amely a Házirendben rögzített eljárásrend szerint intézkedik.

   

  A gyermek távolléte igazoltnak minősül Az OVIKRÉTA rendszerben rögzített orvosi igazolás alapján, továbbá a szülő, törvényes képviselő előzetes vagy utólagos írásos kérelmére, a hatályos jogszabályok és az intézmény Házirendjében foglaltak szerint.

   

  Lázas, fertőző betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatják be az intézmények!

  VI. SZÜLŐK ÁLTAL FIZETENDŐ TÉRÍTÉSEK

   

  VI./1. Az étkezési hozzájárulás befizetésének szabályai

   

  Az intézmény – a székhely óvodában és a telephely óvodában egyaránt – a gyermekek részére napi négy alkalommal étkezést biztosít. Jogszabályi előírások alapján a napi étkezéshez kapcsolódó bruttó nyersanyagköltség a szülőt terheli.

   

  A bruttó nyersanyagköltség megfizetése számla ellenében, tárgyhónap 5. napjáig esedékes. A bruttó nyersanyagköltség a szeptember–december, valamint a január–július hónapokra átalányösszegben kerül megállapításra.

   

  A szülő tudomásul veszi, hogy a bruttó nyersanyagköltség összege a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza. A gyermek részére biztosított napi négy alkalommal történő étkezés a szülő kérésére elvihető az intézmény tálalókonyhájáról saját ételszállító dobozban. Amennyiben a szülő nem rendelkezik megfelelő szállítóedénnyel, az intézmény ételszállító dobozt biztosít, melynek költsége 200 Ft/doboz. A szülő rendelkezése alapján az étel repetaként a többi gyermek részére is kiadható.

  Az étkezéssel összefüggő bruttó nyersanyagköltség változása a beszállító által alkalmazott árak változásától függ.

   

  VI./2. Óvodai jogviszony fenntartásának díja

   

  1. január 1. napjától az intézmény a szülők, törvényes képviselők felé óvodai jogviszony fenntartásának díját alkalmazza, melynek megfizetése tárgyhónap 05. napjáig esedékes.

  Az óvodai jogviszony fenntartásának díja nem minősül tandíjnak, nem az óvodai nevelés, foglalkozások vagy egyéb pedagógiai szolgáltatások ellenértéke, hanem az óvodai jogviszony fennállásához kapcsolódó, az intézmény működését biztosító általános költségekhez való hozzájárulás.

   

  A díj megfizetése az óvodai jogviszony teljes időtartama alatt – évente 12 hónapon keresztül, vagy az óvodai jogviszony megszűnéséig – kötelező.

   

  Az óvodai jogviszony fenntartásának díja a székhely óvoda és annak telephelye működésével összefüggő bármely költség, kiadás finanszírozására fordítható. A befolyt összeg fel nem használt része könyvelésileg elkülönítetten kezelendő, és a következő gazdálkodási évre tartalékként átvihető.

   

  A díj egyszeri alkalommal a beiratkozáskor is kötelezően megfizetendő. A rendszeres, havi díjfizetési kötelezettség a gyermek óvodai nevelésének tényleges megkezdésének napjától válik esedékessé.

  Az óvodai jogviszony fenntartásának díjára vonatkozóan az intézmény minden szülővel, törvényes képviselővel külön megállapodást köt.

   

  VII. GYERMEKEK KÍSÉRETE, EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

   

  VII./1. A gyermekek kíséretének rendje

   

  A gyermekek az intézmény székhelyén és telephelyén működő óvodai épületekből az óvodai nevelés ideje alatt kizárólag szülői, törvényes képviselői hozzájárulással hagyhatják el az intézmény területét.

   

  Az intézményen kívüli programokon, sétákon, kirándulásokon a gyermekek kísérését minden esetben az óvodapedagógusok és az intézmény alkalmazottai biztosítják. Tizenkét főt meghaladó gyermeklétszám esetén a gyermekek kísérete legalább három, az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazott közreműködésével történik.

   

  A gyermekek biztonságáért az intézményen kívüli tartózkodás teljes időtartama alatt a kísérő alkalmazottak felelősek.

   

  VII./2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

   

  Az intézményben a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírásai szerint történik.

   

  A védőnő évente legalább két alkalommal, valamint szükség szerint tisztasági szemlét tart a gyermekek körében. Az intézmény alkalmazottai kötelesek a védőnő munkáját segíteni, a vizsgálatok időpontját a gyermekek napirendjének lehető legkisebb mértékű megzavarásával megszervezni, valamint a nyugodt munkavégzés feltételeit biztosítani.

   

  Az intézmény valamennyi dolgozója kizárólag érvényes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálattal láthatja el munkáját. Az újonnan belépő dolgozó munkába állása előtt az alkalmassági vizsgálat elvégzését az igazgató kezdeményezi az intézménnyel szerződésben álló foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál.

  Az időszakos alkalmassági vizsgálatokon való részvétel az alkalmazott kötelessége. Az alkalmassági vizsgálat hiánya, illetve annak alkalmatlan minősítése esetén a jogviszony megszüntethető a hatályos jogszabályok szerint.

   

  Az egészségi állapotban bekövetkező, munkavégzést érintő változást a munkavállaló köteles haladéktalanul bejelenteni az intézmény igazgatójának.

   

  VII./3. Gyermeki jogok és szükségletek érvényesítése

   

  Az óvoda működése során biztosítja a gyermekek alkotmányos és törvényi jogait, különös tekintettel a személyiség szabad kibontakozásához, a biztonságos, szeretetteljes környezethez és a játék elsődlegességéhez való jogra. Az intézmény minden gyermek nevelését életkori sajátosságaiknak, fejlettségi szintjüknek, egyéni szükségleteiknek megfelelően biztosítja, differenciált fejlesztéssel és személyiségfejlesztéssel. A pedagógiai gyakorlat a gyermek egyéni fejlődési üteméhez igazodik.

   

  VII./4. Az óvodai élet szervezése – alapelvek

   

  Az óvodai élet szervezése során az intézmény a játékot tekinti a gyermekek legfőbb tevékenységi formájának, amelyen keresztül a gyermek tapasztalatot szerez, fejlődik, tanul.

   

  Az óvodai tevékenységek során az élménynyújtás, a motiváló környezet és a tevékenységalapú nevelés kiemelt szerepet kap. Az intézmény napirendje biztosítja a játékhoz, mozgáshoz, pihenéshez és tevékenységekhez szükséges időt, és igazodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz. A szokásrend kialakítása és megerősítése a biztonságérzetet és a közösségi normák elsajátítását segíti elő.

   

  VII./5. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése

   

  Az Aranyló Napraforgó Alapítványi Óvoda nem rendelkezik az SNI gyermekek neveléséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, ezért nem vállalja sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A jelentkezés során a szülő köteles írásban nyilatkozni arról, hogy gyermeke nem áll szakértői vélemény alapján sajátos nevelési igény megállapítása alatt.

   

  VII./6. Iskolaelőkészítő tevékenységek

   

  Az óvoda biztosítja a nagycsoportos gyermekek számára az iskolára való fokozatos felkészítést, figyelembe véve az egyéni fejlődési ütemet. Az iskolaérettséghez szükséges képességek (értelmi, szociális, testi, pszichés) megalapozása komplex módon, a mindennapi óvodai tevékenységekbe ágyazva történik. Az óvoda kapcsolatot tart az iskolákkal, és szükség szerint tanácsot ad a szülőknek az iskolakezdéssel kapcsolatban. Az óvoda az ONOAP és a Pedagógiai Program alapján végzi iskolaelőkészítő munkáját.

   

  VIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK (BOMBARIADÓ, TŰZ, EGYÉB VESZÉLYHELYZET) ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

   

  Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek minősül minden olyan előre nem látható esemény, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve a gyermekek, az alkalmazottak biztonságát és egészségét, továbbá az intézmény székhelyén vagy telephelyén működő épületeket és felszereléseket veszélyezteti.

   

  Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

   

  • természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz),
  • tűzeset,
  • robbantással történő fenyegetés,
  • egyéb, az intézmény biztonságát veszélyeztető esemény.
  •  

  Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt haladéktalanul közvetlen felettesének jelezni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az igazgató dönt.

   

  Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult személy továbbá az igazgatóhelyettes.

   

  Rendkívüli esemény esetén haladéktalanul értesíteni kell:

   

  • az intézmény igazgatóját,
  • az intézmény fenntartóját,
  • tűz esetén a tűzoltóságot (112),
  • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget (112),
  • személyi sérülés esetén a mentőszolgálatot (112),
  • szükség szerint az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi vagy katasztrófavédelmi szerveket.

   

  A rendkívüli esemény észlelését követően az igazgató vagy az intézkedésre jogosult helyettese utasítására az épületben tartózkodókat haladéktalanul értesíteni kell, és meg kell kezdeni az érintett épület kiürítését a Tűzriadó Terv és a Bombariadó Terv mellékleteiben meghatározottak szerint.

   

  A gyermekcsoportok kivezetéséért, a kijelölt gyülekezési helyen történő elhelyezésért és a várakozás alatti felügyeletért a csoporthoz beosztott alkalmazott felelős.

   

  A kiürítés során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy:

   

  • az épületet valamennyi gyermek elhagyja,
  • a mozgásukban korlátozott személyek segítséget kapjanak,
  • az óvodapedagógus utolsóként hagyja el a termet,
  • a gyermekek létszámát a kivezetéskor és az összegyülekezési helyen ismételten ellenőrizni kell.
  •  

  Az igazgató vagy az intézkedésre jogosult személy a kiürítéssel egyidejűleg gondoskodik:

   

  • a kijáratok megnyitásáról,
  • a közművek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
  • az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
  • a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek fogadásáról.

   

  A helyszínre érkező hatóságok vezetőit tájékoztatni kell az esemény körülményeiről, az épületben tartózkodók létszámáról, az épület jellemzőiről és az esetlegesen jelen lévő veszélyes anyagokról.

   

  A rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek utasításait az intézmény valamennyi dolgozója köteles betartani. A médiának az intézmény működésével kapcsolatos nyilatkozatot kizárólag a fenntartó engedélyével lehet tenni.

   

  A tűz- és robbantásveszély esetén követendő részletes eljárásrendet a Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó Terv tartalmazza, amely a székhelyen és a telephelyen egyaránt hozzáférhető.

  Az épületek kiürítését évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz- és munkavédelmi megbízott felelős. A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv előírásai az intézmény valamennyi dolgozójára kötelező érvényűek.

   

Oldal: ANAÓ SZMSZ (3)2026.01.08.
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2026 - aranylonapraforgo.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat