4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

Célunk

• Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes légkör kialakítása.
• Ökológia szemléletű nevelésünk a gyermekek érzelmi fogékonyságára alapoz.
• A családi nevelés kiegészítése, együttműködés.
• A gyermekek szocializációjának, önkifejező törekvéseinek fejlesztése.
• Alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok kialakítása.

Az óvodapedagógus feladatai

• A pedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze.
• Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének, erkölcsi tartásának,  fejlődését és én - tudatának alakulását, engedjen teret én - érvényesítési törekvéseinek.
• Pozitív érzelmi viszony kialakítása a környezettel szemben.
• Érzelmi biztonságot nyújtó környezetben a gyermek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése.
• A gyermekek életkorának megfelelő szokás -, szabályrendszer kialakítása.
• Ismétlődő közös, örömteli tevékenységek szervezése, amely nevelésük hagyományrendszerébe épül és mélyíti az összetartozás élményét.
• Olyan pedagógusi modell állítása, amely példaként szolgál, s közvetíti azon erkölcsi tulajdonságokat, amelyek az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a másság iránti megértés kialakulását segíti a gyermekben.
• A gyermekközösségbe való beilleszkedés segítése egyéni bánásmóddal, és az egyéni kapcsolatok szélesítésével.
• Konfliktushelyzetek egymás közötti, igazságos elrendezésének bemutatása, megtanítása.
• Etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása, példamutatás.
• A szeretet és a kötődés képességeinek fejlesztése.

Az erkölcsi értékek átadása, a gyermeki személyiség formálása

Úgy gondoljuk, hogy megérett az idő az értékek közvetítésének újragondolására. A gyermekeknek tapasztalatunk szerint szükségük van világos és kötelező korlátokra, ezzel egyidejűleg szabadságra.

Az óvodás korú gyermekek különösen fogékonyak a látott példák befogadására, azok utánzására.

Mint például:

• az igazságosság,
• a helyes viselkedés,
• a békés együttélés,
• a szeretet,
• az erőszakmentesség.

Olyan erkölcsi szükséglet, mely gyermekre, felnőttre egyaránt vonatkozik. A gyermekek az értékeket nem beszéd, hanem cselekvés által, szituációkban ismerik meg, s ez által válik majd életük részévé.

Az értékek tudatos feldolgozásának alapja, hogy a gyermekek:

• észleljék és utat engedjenek érzéseiknek,
• megértsék és alkalmazzák a szabályokat,
• képesek legyenek önmaguk és mások jelzéseinek érzékelésére,
• a beszéd felfogására és a nyelv helyes alkalmazására.

A megismerés eszközeként sok, szituációs játékot alkalmazunk. A szerepjáték megfigyelése során is információt szerzünk a gyermekek aktuális érzéseiről.

• Az intézményben tiszta és állandó értékrendet állítunk fel.
• Világos, egyértelmű elvárásokat közvetítünk.
• Egymás tiszteletére, elfogadására nevelünk.
• A különbözőségek elfogadását, tiszteletét kiemeljük.
• Fejlesztjük a toleranciát, a türelmet, a bátorságot.
• Elegendő figyelmet fordítunk minden gyermekre.
• Megerősítő visszajelzésként használjuk a gyakori dicséretet.
•  A szeretet kifejezésének ezernyi formáját alkalmazzuk (gyermekek fogadása, köszöntése, odafigyelés, érintés, simogatás, ölelés, nevetés, lágy hangnem, magyarázat, közös játék, szemkontaktus…)

Óvodapedagógusaink a következő feladatokat valósítják meg:

• A szeretet, a melegség, az elfogadás és a biztonság megtapasztalása.
• A megbízhatóság, a megértés, a bizalom átélése.
• A vigasz, a segítség és a támogatás megtapasztalása.
• Az érzések átélése és kifejezése.
• A saját tempó megengedése.
• A viták által a konfliktusok megoldásának megtanulása.
• A pihenés és a csend átélése.
• Bátorság ahhoz, hogy megtegyünk valamit és vállaljuk a következményeket.
• Mozgás, játék, kísérletek.
• Titkok felfedezése, titkok megőrzése.
• Testi és lelki erőszakmentesség átélése.
• Az önállóság és a felelősségteljes cselekvés kifejlesztése.
• A tisztelet és megbecsülés átélése önmagunkkal és a többiekkel szemben.
• Szabályok kialakítása.
• Az együttérzés, őszinteség, a folyamatosság elősegítése és megélése.
• A fantázia és a belső világ megtapasztalása.

Elfogadás

• Különösen nagy gondot fordítunk az újonnan érkező gyermekek és az óvodapedagógusok kölcsönös elfogadására.
• A beiratkozást követően (egyeztetett időpontokban) biztosítjuk az újonnan beiratkozott gyermekek számára, hogy az udvari és foglalkoztató szobai játékban a szülő jelenlétében részt vegyenek, így ismerkedjenek az óvodával, az óvodapedagógusokkal, a gyermekekkel és a környezettel.
• A gyermekek érkezésének első időszakaszában, a szülővel egyeztetett módon, az új  gyermekek, fokozatosan egyre hosszabb időt töltenek óvodánkban.

Az óvoda és telephelyei kialakítandó hagyományait, szokásaitbeépíti a csoport mindennapi életébe. Ezzel kapcsolatos elvárások

• A születésnapokat a szülőkkel egyeztetett módon ünnepelje.
• Az ünnepeket emelje ki a csoport mindennapi életéből.
• Biztosítsa változatos tevékenykedéssel az érzelmi ráhangolódást és levezetést.
• Az ünnep hangulatához illő öltözéket viseljenek a felnőttek és a gyermekek egyaránt.
• Az óvoda és telephelyei díszítése tükrözze a gyermekek számára az ünnep fontosságát.

A tanév során az alábbi ünnepeket szervezzük meg:

• Halloween – party
• Mikulás: közös készülődés előzi meg. Kis cipőket, csizmákat fényesítünk, dalokkal - versekkel várjuk a Mikulást, aki ajándékcsomagokat hoz a gyermekeknek.
• Advent: óvodánk a karácsonyt belső intim családi ünnepnek tartja, ezért csak előkészítő kezdeményezések vannak. A karácsonyt megelőző adventre azonban gyertyagyújtással, adventi koszorúkészítéssel szemléltetjük.
• Barkács délután: szülőkkel, gyermekekkel játékos közös délután, megalapozandó a karácsonyi otthoni előkészületet, ünnepi hangulatot
• Farsang: a vidámság, a bolondozás, az átváltozás időszaka. Jelmezbe öltözünk. Külön programot biztosítunk. Mulatságos sportfeladatokat szervezünk a gyerekeknek.
• Maci kiállítás: dekorációkkal, macis mesékkel, versekkel várjuk, hogy a maci milyen időben bújik ki a barlangjából
• Március 15.: nemzeti ünnepünkre a gyermekek életkorának megfelelő szinten emlékezünk: huszáros, lovacskás játékokkal, zászló, kokárdakészítéssel.
• Húsvét: óvodánk és telephelyei a húsvétot belső, intim családi ünnepnek tartja, ezért csak előkészítő kezdeményezések vannak, tojásfestés, dekorációkészítés.
• A Föld napja (IV. 22.): élményszerző sétával, virág- vagy faültetéssel, beszélgetéssel – játékos versennyel emlékezünk meg erről a napról.
• Anyák napja: közös, de mégis meghitt családi ünnepre készülünk meglepetésekkel, ajándékokkal. (nyílt nap)
• Gyereknap: ezen a napon szervezhetünk sportnapot, a gyerekeknek meglepetés-elfoglaltságokat találunk ki. Megvalósítható a csoport szobában, az udvaron, esetleg szervezett kiránduláson.
• Évzáró, ballagás: Búcsúzunk az együtt munkában, tanulásban, sok-sok játékban eltöltött hónapoktól. (nyílt nap)

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek:

• Jól érzi magát a közösségben.
• Alkalmazza a köszönés és megköszönés, a kérés megfelelő szófordulatait.
• A közös tevékenységekben aktív, megfelelő magatartású.
• Hiányzó társait számon tartja.
• Érdeklődik mások iránt, együtt érez társaival.
• Baráti kapcsolatai színesednek, bízik társaiban és önmagában.
• Tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, munkájukat megbecsüli.
• Észreveszi, ha valaki segítségre szorul, felajánlja segítségét.
• Elfogadja és teljesíti az óvodapedagógus kéréseit, útmutatásait.
• A megkezdett munkát befejezi.
• Felelősségtudata, feladattudata egyre szilárdabb.
• Elfogadja az alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyokat.
• Igazat mond.
• Konfliktusait önállóan, szóban próbálja megoldani.
• Képes kívánságait módosítani, elhalasztani.
• Képes együttműködni társaival, a felnőttekkel.

A gyermekek

• Tudják óvodájuk-telephelyük, csoportjuk nevét.
• Ragaszkodnak a csoportjukban lévő gyermekekhez, felnőttekhez, ezt kifejezik érzelmi és verbális szinten is.
• Baráti kapcsolataik színesednek, bíznak társaikban és önmagukban.
• Képesek együttműködni társaikkal, s a felnőttekkel.
• Ismerik és betartják a kulturált viselkedés szabályait.
• Elfogadják társaik eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, vagyis társaik másságát.
• Az adott tevékenységek által megkívánt magatartásformákat elfogadják, azoknak megfelelően cselekszenek.
• A vendégeket szertettel fogadják.
• Köszönnek a felnőtteknek és társaiknak.
• Alkalmazzák a köszönés és megköszönés, a kérés megfelelő szófordulatait.
• Értik, elfogadják és követik a felnőttek kéréseit.
• A tevékenységeket a megbeszéltek alapján befejezik.
• Szívesen végeznek munkát a közösségért.
• A közös tevékenységekben aktívak.
• Képesek nyugodtan ülni, s a felnőttre figyelni.
• A konfliktushelyzetben társaikkal megegyezésre jutnak.
• Koruknak megfelelő énképpel rendelkeznek.
• Együttműködnek a közös rendezvényeken.

4.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása

A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, életkori sajátosságaira alapozva tapasztalatszerzés biztosítása a természeti és társadalmi környezetről, valamint a gyermekek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése.

Programunk középpontjában a játék, a játékos, könnyed, természetes környezetben való „tanulást” előtérbe helyező magyar kultúra átadása áll, melynek segítségével komplex személyiségfejlesztésre törekszünk, figyelembe véve a gyermek egyéni fejlettségét és képességeit.

A gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Oldott derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető.

Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész óvodai életet, a gyermeki tevékenység minden területét.

A magyaranyanyelvi és kommunikációs nevelés átszövi a nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési folyamat legapróbb mozzanataiban is.

A szocializációs folyamatban a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb része. A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gyarapodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája.

Célunk

• A gyermekeket olyan beszédközegbe helyezni, ahol a különböző élethelyzetekben támogatjuk a kérdezést, elkerüljük a javítgatást.
• A gyermek ne csak választékosan, hanem szépen, helyes kiejtéssel tanuljon meg beszélni.
• Az értelmi képességek, érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás fejlesztése.
• Az alapvető kultúrtechnikák elsajátításához szükséges különböző képességek alakítása, fejlesztése.
• Egyre pontosabb, valósághű érzékelés – észlelés kialakítása.
• A figyelem összpontosítására való képesség alakítása.
• A valósághoz közelítő képzeleti működés alakítása.
• Emlékezet fajtáinak finomítása.
• Gondolkodási alapműveletek stabilizálása.
• Kreatív képzelet, problémamegoldó, gondolkodás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet kialakítása.
• A beszéd fejlődésével párhuzamosan kialakuló elemi, fogalmi gondolkodás megalapozása.

Az óvodapedagógus feladatai

• Olyan változatos tevékenységek tervezése és szervezése a mindennapok során, mely épít a gyermeki spontaneitásra, kíváncsiságra, érdeklődésre, a természetben történő felfedező megismerésre, az élethelyzethez fűződő tapasztalatszerzési lehetőségekre.
• A játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés, vizsgálódás biztosítása.
• A kötött és a kötetlen foglalkoztatási forma közötti ésszerű arány kialakítása, és a komplexitásban rejlő lehetőségek kiaknázása.
• Az értelmi képességek – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotó képesség – fejlesztése.

• A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása.
• Modellnyújtás.
• Olyan feltételek biztosítása, melyek mellett a gyermek meg tudja szeretni azokat a tapasztalatokat, melyek segítségével eljuthat a magyar nyelvi kommunikációs szint legmagasabb fokára.
• Biztosítson módot a kérdezésre, adjon választ és kérdezzen vissza, beszéde legyen szemléletes és képszerű.
• Teremtsen helyzeteket, melyekben a gyermekek elmondhatják örömüket, bánatukat, azt, ami foglalkoztatja őket.
• Ismerje fel a beszédhibákat, a hangszín és beszédritmus rendellenességeit, gondoskodjon a szakirányú fejlesztésről.

• A szülők folyamatos tájékoztatása a gyermek értelmi fejlődéséről, további teendőkről, az otthoni fejlesztés lehetőségeiről.
• Problémák esetén, szülő beleegyezésével szakember segítségének kérése.
• A szülők figyelmének felhívása a gyermek kiemelkedő képességére, azzal kapcsolatos további teendőkre.

• Szervezzen játékokat a beszédszervek ügyesítésére.
• Családi háttérből kiindulva, a gyermek egyéni képességeit megismerve, beszédfejlesztő, kompenzáló tevékenység folytatása.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• Az egyszerűbb feladatokat megérti.
• Érdeklődik a környezet tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.
• Feladat végrehajtásában kitartó.
• Szándékos figyelme- időtartama életkorának megfelelő.
• Teljesítménye eredményét reálisan értékeli.
• Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő.
• Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.
• Képes a logikus, problémamegoldó gondolkodásra.
• Tapasztalatait szóban kifejezi.
• Természetes közegnek tekinti a magyar nyelvkultúrát.
• Érthetően folyamatosan kommunikáljon, beszéljen.
• Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.
• Minden szófajt használ.
• Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkosson.
• Tisztán ejtse a magán- és mássalhangzókat.
• Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.
• Legyen képes rövid történet önálló elmondására.

5. A Pedagógiai Program tevékenységformái

5.1. Játék

Programunk jellegéből adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a kisgyermek alapvető pszichikai szükségleteinek kielégítésére, a SZABAD JÁTÉK-ra, figyelembe véve annak feszültségoldó, önértékelés kialakulását elősegítő képességfejlesztő és személyiség formáló hatását.

Mi a játék?

• Sokrétű, összetett viselkedés.
• Életmódot, életformát, elsődleges életkategóriát értünk rajta.
• Szabad akaratból, külső kényszer nélkül jön létre.
• Nem az eredmény, a teljesítmény, hanem maga a folyamat a fontos.
•  A gyermek a játékba viszi bele belső történéseit, érzelmeit, vágyait.
• Az igazán jó játék kialakulásának fontos feltétele, motiváló ereje maga a pedagógus játék iránti fogékonysága, játékra való hajlama, humorérzéke, rugalmassága.

A játék a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetre épül, abból táplálkozik, azt hívja életre.

A kisgyermekek számára minden a játékon keresztül közelíthető meg, minden, amit csinál, elsősorban játék. Ebből következik, hogy könnyű megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek a környezeti nevelés szempontjából is értékesek.

Játék közben természetesen fejlődnek a gyermekek azon értelmi és testi képességei, melyek szükségesek a környezeti nevelés követelményeinek megvalósításához.

Az egészségesen fejlődő, kiegyensúlyozott gyermek játéka ötletgazdag, elmélyült, nyugodt, örömteli, melyben kellemes élményeit újra átélheti, félelmei, elfojtott indulatai oldódhatnak, vágyai beteljesülhetnek.

Ezért a gyermek számára a világ megismerésének alapvető formája.

Az óvodapedagógus feladatai

• A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (hely, idő, eszköz, légkör, élmény).
• A gyermekkorban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének fokozása, a gyermekek egyéni sajátosságainak, igényeinek figyelembevételével.
• Különböző fejlettségű gyermekek együtt játszásának segítése.
• A gyermek beszédkészségének fejlesztése a játék szituációkban.
• A játék sokoldalú fejlesztő hatásának tudatos kihasználása.
• A gyermekek fejlődésének nyomon követése (Fejlődési Napló)
• Szükség és igény szerint az együttjátszás jelentőségének felmérése, támogató, serkentő, ösztönző modell nyújtása.

• A csoportban csak annyi szabályt vezessen be, ami segíti a nyugodt, rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt és az elképzelések valóra válását.
• Tegye lehetővé, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermek újra és újra a játékban átélhesse.
• Segítsen a szülőknek a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelő játékfajták és eszközök kiválasztásában.
• Tartsa be a játékirányítás elveit (önkéntesség, egyéni bánásmód, irányítás módjai...).

5.1.1. Játékfajták:

Gyakorló játék

• Kiinduló pontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker.
• Nagymozgások fejlesztése.
• Percepciófejlesztés.
• Az újszerű cselekvés ismételgetése örömforrás.
• Szem-kéz koordináció fejlesztése.
• Lehet: mozgásos, manipulációs,verbális, akusztikus.
• Általa lehetővé válik anyagok tulajdonságainak megismerésére (felület, szín, forma, nagyság).
• Szem – kéz koordinációt, finom motorikai fejlődést biztosít.
• A testséma és percepció fejlődés alapja.

Konstruktív vagy építőjátékok

Ezen tevékenység során a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak valamit. Eleinte ez spontán történik, majd az eredmény átgondolt, megtervezett, céllal végzett építés lesz.

• Átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása.
• Tanulja, tapasztalja a rész-egész viszonyát.
• Megfigyelő-képessége, gondolkodása fejlődik a modellkészítés során.
• Matematikai ismereteket szerez.
• Fejlődik a szem-kéz koordinációja.
• Fejlődik percepciója.
• Fejlődik verbális kifejező-képessége.

Szituációs – Szimbolikus – Szerepjáték

• Nagyon gazdag tárháza van.
• Tapasztalat, ismeret, elképzelés, érzelem ötvöződik benne.
• Kezdeményezőkészség, önkéntesség, önállóság fejlődik általa.
• A szabad választás lehetőségét biztosítja.
• Szocializációs szerep fejlődésében nagy jelentőségű.
• Kommunikációs készség fejlesztéséhez elsődleges játékforma.
• Eközben a szervező készség előtérbe kerül.
• Alapvető erkölcsi értékek és az együttélés szabályainak rögzítésére alkalmas.
• A gyermekek a vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra fontos mozzanatait.
• Konfliktus feloldó hatású.

Szabályjátékok

Felölelik a teljes játékkört a maga mozgásosságával, az észlelést igénylő képi kultúrájával és teljes értelmi rendszerével.

• Érzelmeket tanul, megtanulja indulatait fékezni.
• Megtanulja a siker- és kudarctűrést.
• Helyes magatartásformákat sajátít el.
• Fejlődik közösségi érzése, felelősségtudata.
• A szabályok betartása fejleszti önuralmát.
• Fejlődik logikus gondolkodása.
• Fejlődik észlelése.

Barkácsolás

Mindig a játék igényéből indul ki, kötetlen. Soha nem öncélú. Az elkészített eszközöknek mindig van funkciója.

l  Alapja a gyűjtő munka.

l  Beépítik a játékba, de lehet játékjavítás, - készítés is az indíték.

l  Széleskörű ismereteket ad az anyagokról, eszközökről.

l  Manuális készség fejleszthető általa.

Dramatizálás, bábozás

A bábozás a gyermek belső világának legkifejezőbb eszköze. Ezáltal eleveníti fel tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai és szociális élményeit.

A dramatizálás szoros összefüggésben áll a bábozással. Dramatizáláskor a gyermek saját, vagy irodalmi élményeit játssza el kötetlen módon. Ezek az élmények érzelmileg ragadják meg a gyermeket és hatnak rá. 

• Saját vagy irodalmi élmények eljátszása.
• Érzelmek és esztétika hatja át.
• Jelentős az emlékezet, kreativitás, beszédkészség fejlődése.
• Speciális kar-, és kézmozgást igényel.
• Mozgás, mimika, gesztus megjelenítésére alkalmas.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Kirakók, memória, fűzős figurák, dominók, gyöngyfűző készlet, tükör, babakonyhai, babaszobai játékok, orvosi táska, szerszámok, babák, babakocsi, állatok, vonat szett, fa építőkocka, lego, duplo, papírtéglák, bábok, társasjátékok
• Udvari játék: mászóka, csúszda, homokozó, babaház, többfunkciós „vár”

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére

• A játék folyamán a gyermek kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó- segítő derűs, harmonikus, szeretetteljes személyiséggé válik.
• Alakuljon ki a szociális magatartást alakító modellkötés.

5.2. Verselés, mesélés

Célja a műveltség megalapozása, a gyermek személyiségének formálása, viselkedés-kultúrájának alakítása, morális érzékenységének fejlesztése, önismeretének mélyítése, a környező világ megismerésének segítése, a gyermeki világkép stabilizálása.

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.

Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Feladata

• A gyermekek olvasóvá nevelése, hogy később igényük legyen a folyamatos ismeretszerzésre az őt körülvevő világról.
• A gyermekek belső, képi világának alakítása

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyermekre figyelő, szeretetteljes hangulat megteremtése, melyben érvényesül az együtt játszás öröme.
• Naponta mesélés, verselés, mondókázás valamint lehetőség biztosítása a gyermekek számára is.
• Irodalmi anyag színvonalas összeállítása, különös tekintettel a magyar népmesékre.
• Az irodalmi anyag tudatos, igényes, idő- és alkalomszerű összeállítása, évszakoknak megfelelő, környezet megismeréséhez, ill. tevékenységekhez csoportosíthatóan.
• A mesék kezdetben egyszerű, ritmikus ismétlődésekkel tűzdelt formáját váltsák fel a több szálon futó állatmesék, népmesék, történetek, népi játékok, közmondások, meseregények.
• A mese és vers anyagát a csoport életkori sajátosságainak megfelelően válogassa össze.
• A kisgyermekkorban kedvelt hagyományos formák - mondóka, verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás - lehetőségének folyamatos biztosítása.

A siker mindig a nevelő szövegtudásán, aktivitásán, kapcsolatteremtő képességén múlik.

• Minden korosztály nevelésében az ölbeli játékok alkalmazása, melyek a gyermekkel való kapcsolatteremtés eszközei is.,
• A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek, megfelelő arányának alkalmazása fő szempont.
• A szóbeliség és mozgás összekapcsolásának lehetővé tétele. Az irodalmi nevelés kulcskérdése, hogy az óvodában mindkét műfaj a szóbeliségben él és hat, pedig a vers: ősi formájában, énekelt, mozgással (tánccal) kísért szöveg.

Mondani, és csinálni kell kisgyerekeknek csak úgy érdekes.

• Az irodalmi élmények vizuális megjelenítésére minél több lehetőség biztosítása.
• Beszédfejlesztés, mely csak indirekt módon lehetséges, utánzásos alapon, játékon keresztül.
• Személyes példamutatás, kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek közötti párbeszéd ösztönözése.

Az óvodapedagógus szép beszédpéldájával, jó artikulációval, választékosan beszélő környezet biztosításával pozitívan befolyásolja a gyermek nyelvi fejlődését.

• Beszédproblémák esetén a háttér felderítése elsődleges feladat, majd szükség esetén speciális szakember segítségének kérése, szülői tájékoztatás mellett.
• A logopédussal jó együttműködés kialakítása, melynek során az érdekeltek pontosan ismerik saját és egymástól jól elkülöníthető, de azonos cél érdekében folyó feladataikat, munkamódszereiket.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Bábok, ritmuseszközök, mesekönyvek.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• Szívesen ismételget verseket, rigmusokat, mondókákat, szólásokat, találós kérdéseket.
• Egyedül is vállalkozik az irodalmi anyag elmondására, újrajátszására.
• Örömmel várja a mindennapos mesehallgatást.
• Van kedvenc meséje, ismeri és visszaadja annak rövid tartalmát.
• Szívesen mesél, versel, mondókázik, bábozik, dramatizál önmaga és társai szórakoztatására.
• Tud meséket és történeteket kitalálni, azokat mozgásban megjeleníteni.
• Alakul mese tudata, megkülönbözteti a valóságot az elvonttól.

5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Kodály a magyarság meghatározásaként a nyelvet és a zenét említi, harmadik fontos tényező mellettük a mozgás. Ezek a gondolatok számunkra is irányt szabnak, útmutatást adnak. A zene embert formáló ereje kihat az egész személyiségre.

A zenei nevelést már a születés előtt kell elkezdeni.

A saját néphagyományainkból való kiindulás mellett ügyelni kell arra, hogy csak művészi értékű zene lehet a nevelés anyaga.

Célja

• Fogékonnyá tenni a gyermeket a szép befogadására, formálni ízlését, emberi magatartását.

Az óvodapedagógus feladatai

• A dalanyag összeállításakor kísérje figyelemmel a mondókák, öl béli dalos játékok, rigmusok, a műdalok, zenehallgatás megfelelő arányát.
• A játék eredeti formáját, a dal szövegéhez kapcsolódó játékmozdulatokat a változatos térformákkal és mozgásanyaggal tartsa meg.
• A zenehallgatásnál elsősorban az élő dalolást, zenélést alkalmazza.
• Jelenjen meg a csoport életében a néptánc lépéseinek, zeneanyagának igényes – játékos tevékenykedése.

• Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek

• éneklési készség fejlesztése,
• hallásfejlesztés,
• ritmusérzék fejlesztés,
• a zene meghallgatására nevelés.

l  A zenei anyanyelv megalapozása.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Síp, furulya, maracas, csuklócsörgő, csörgődob, kasztanyetta, triangulum, cintányér, ritmusfa

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• A tiszta éneklésre törekszik.
• Tud dalokat, dalos játékokat önállóan elkezdeni, megfelelő hangmagasságban, tempóban.
• Szívesen hallgatja az óvodapedagógus énekét és hangszer játékát.
• Tud kis eltérő zörej hangokat megkülönböztetni.
• Szívesen improvizál.
• Próbál érzelmeket kifejezni a zene segítségével, mozgással.
• Ismer 16 – 20 népi gyermekjátékdalt, 5 –6 műdalt, 4 –5 mondókát.

Oldal: ANAÓ PP. 2025. (2)
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2026 - aranylonapraforgo.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat