ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A rajzolás, mintázás, kézi munka, festés, az egész gyermekkort átölelő nevelési terület. A gyermek közvetlen környezetétől számtalan spontán és tervezett vizuális ingert kap, melynek hatására tapasztalatokban gazdagodik, fejlődik. Az őt körülvevő világról egyre pontosabb ismeretei lesznek, melyeket sokrétű ábrázoló tevékenysége során megelevenít, újraalkot. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

 Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.

Nevelésünkkel nagymértékben elősegítjük, hogy az egyszerű megjelenítésen kívül érzelmeit és a jelenségekhez való viszonyát is kifejezze.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.

Célja

• A vizuális észlelés, érzékelés, emlékezet, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosodjon.
• Ébredjen fel a gyermekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel, technikáival való tevékenység vágya.
• Legyenek képesek a tárgyak térbeli kiterjedéseinek felismerésére, alakuljon tér-, forma-, szín-, arányérzékük.
• Formálódjon fantáziaviláguk.
• Fejlődjön alkotókészségük, ízlésük.
• Élményeik, elképzeléseik megjelenítésével egyéni módon tudják alkalmazni a képi kifejezés változatos eszközeit.
• Fejlődjön manuális készségük a különböző ábrázoló technikák elsajátításával.
• Alakuljon esztétikai érzékük, a szépség iránti vonzódásuk.

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyerekek képességeinek megfelelő, hozzáférhető, megfelelő minőségű eszközök biztosítása.
• Sokféle változatos tevékenykedtetés a nap bármely szakában.
• A technikák folyamatos gyakorlási lehetőségének biztosítása.
• Séma nélküli segítségnyújtás a tevékenység során.
• A gyermekek ízlésvilágának fejlődése érdekében esztétikus környezet kialakítása.
• A gyermekek esztétikum iránti fogékonyságának fejlesztése műalkotások segítségével.
• Finommotorika – szem – kéz koordináció fejlesztése.
• Kreativitás, alkotókészség, fantázia fejlesztése.
• A szülők ösztönzése az otthoni ábrázolási lehetőségek biztosítására, a gyermek munkáinak megbecsülése.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Különböző színes papírok, kartonok, filc, tű, fonal, gipszkiöntő formák, gyöngyök, gyurma, olló, ceruza, viaszkréta, festékek, ragasztók, ecsetek

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• Képalakításaiban egyéni módon jelezni tudja az elemi térviszonyokat.
• Élményei, elképzelései, képzetei megjelenítésében többnyire biztonsággal használja a képi kifejezés eszközeit.
• Színhasználatában érvényesíti kedvelt színeit.
• Formaábrázolása változatos, többnyire képes hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.
• Emberábrázolásaiban megjelennek a részformák, próbálkozik a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel is.
• A közös munkák értékelése során saját műveivel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánít.
• Tud formákat mintázni elképzelései alapján és megfigyelései felhasználásával.
• Önállóan és csoport munkában is készít egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket.
• Fokozott önállósággal képes alkalmazni a megismert technikákat.
• Megjelenik a gyermekben az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség a természet szépségeiről, mű-, és népművészeti alkotásokról.
• Igényli a közös cselekvés keretében a rendezett, ízléses, esztétikus környezet észrevételét, óvását, alakítását.
• Eljut arra a szintre, hogy „művei” kifejezővé válik, megjelenik az érzelem kifejezése.

5.5. Mozgás

Az egészséges életmód kialakulásának egyik elengedhetetlen feltétele a mozgás, mely nagyban hozzájárul a gyermekek ideális testi és szellemi fejlődéséhez.

Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél sokrétűbb mozgásformákkal ismerkedjenek meg. A mozgás öröm legyen a számukra, s ezt az örömforrást az egész nap folyamán biztosítanunk kell. A mozgáslehetőségek kötött és kötetlen formában valósulnak meg a játék során, az udvari életben, a mindennapos testnevelési, foglalkozásokon.

Célja

• Gyermekek mozgáskedvének fenntartása és fokozása.
• Testi képességeik fejlesztése (erő, gyorsaság, állóképesség).
• Koordinációs képességek fejlesztése (egyensúlyérzék, téri tájékozódás, ritmus érzék, szem – láb koordináció, testséma).
• Mozgás- és tartás rendellenességek megelőzése, javítása.
• Akarati tulajdonságok fejlesztése (kitartás, kudarctűrés, önfegyelem).
• A pszichikus funkciók fejlesztése közvetett módon (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).
• Finommotoros mozgáskészség megalapozása.

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, a mozgásos tevékenységhez szükséges hely, idő, eszköz, módszer biztosítása.
• A gyermekek életkorának és egyéni fejlődésük ütemének megfelelő, szükségleteikhez igazodó mozgásformák és terhelés biztosítása.
• Egészségfejlesztő testmozgás megszervezése a mindennapokban.
• Differenciált mozgásfejlesztő játékok és gyakorlatok összeállítása.
• A mozgásfejlesztés főbb területeinek változatos alkalmazása, a gyermekek életkorát és egyéni fejlettségét figyelembe véve:

• járás és futás gyakorlatok,
• ugrás gyakorlatok,
• dobás gyakorlatok,
• labda gyakorlatok,
• támasz gyakorlatok,
• talajtorna elemei,
• egyensúly gyakorlatok,
• függés gyakorlatok,
• mozgásos játékok.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• bordásfal, kenguru labdák, tornaszőnyeg, Body Roll készletek, padok, karikák, tornahenger, labdák, kötelek, babzsákok…..

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Képes egyenletes iramban futni.
• Tud ütemtartással járni.
• Képes a gimnasztikai gyakorlatok esztétikus végrehajtására.
• Képes elkapni a labdát, és célba dobni.
• Képes keskeny padon egyensúlyozó járásra.
• Tud helyben labdát pattogtatni.
• Ismeri az irányokat, tud térben tájékozódni.
• Betartja a versenyjátékok szabályait.
• Képes páros, ill. váltott lábbal szökdelni.
• Tud előre guruló átfordulást végezni.
• Ismer néhány mozgásos játékot, és képes társaival irányítás nélkül játszani.

5.6. A külső világ tevékeny megismerése            

5.6.1. A környezet megismerése

Feladatunk, hogy a gyermekek figyelmét minden nevelési területen a környezet felé kell irányítani. A növény- és állatfajok tisztelete, megbecsülése, a szülőföld, a lakóhely, az ehhez kapcsolódó személyek, az itt élő emberek megismerése és szeretete vezet el a környezettel való pozitív viszony kialakítására, és oda, hogy a gyermekek később egyértelműen és semmi mással össze nem tévesztett fogalomkánt értsék meg, mi a hazaszeretet és mi a magyarságtudat. Programunk összeállításánál arra törekedtünk, hogy olyan rendszeres tevékenységeink legyenek, melyek a szokások alakítását segítik elő, alkalmakhoz kötődnek, és ezek az élményszerűségét erősítik.

Célja

• A természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása.
• Olyan érzelmi alapozottság, érdeklődési kedv felkeltése a világunk iránt, amely kedvező alapja lehet a környezetbarát életmódnak.
• Környezetbarát intézmény megteremtése.

Az óvodapedagógus feladatai

• A természeti és társadalmi környezet megismertetése a következő témákban: család, testünk, közlekedés, évszakok, növények, állatok, napszakok.
• A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása, illetve a meglévők mélyítése, rendezése.
• A gyermek spontán érdeklődésére építve, keltse fel kíváncsiságát, megismerési vágyát.
• Ismertesse a kulturált élet szokásait, az elfogadott viselkedési formákat, az érzelmi és erkölcs viszonyokat.
• Közvetítse az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományokat.
• Tegye lehetővé, hogy a gyermek maga fedezhesse fel a világot.
• Törekedjen arra, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben, élőben figyelhessen és tapasztalhasson meg a gyermek.
• A természet, a környezet megszerettetése, a pozitív érzelmi viszony kialakítása.
• Értelmi képességek kialakítása.
• Verbális fejlesztés.
• Komplexitás egyéb esztétikai tevékenységekkel.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Plakátok, locsoló, kerti szerszámok, nagyítók, földgömb, gyermeklexikonok…

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Tisztában van saját és szülei, testvérei adataival: lakáscím, név, foglalkozás.
• A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően sorolja fel.
• Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellegzetességeiket, sorrendjüket.
• Felismeri a napszakokat: reggel, dél, este.
• Ismeri a növény szót, önállóan gyakorolja a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit.
• Az általa ismert állatokat csoportosítja külső jellegzetességeik, hasznuk és élőhelyük szerint.
• Felismeri környezete tárgyait, azokon a színeket.
• Alakul ítélőképessége.

5.6.2. A környezet mennyiségi és formai összefüggései

Célja

• A világ formai, mennyiségi, téri viszonyainak felfedezése.
• Mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélet alakulása.

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok – okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása.
• Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, valamint a logikus gondolkodás megalapozása.
• A gyermekek érdekes problémahelyzetekkel való aktivizálása a logikus gondolkodásra.
• A matematikai kifejezések tudatos alkalmazásával a gyermekek passzív és aktív szókincsének bővítése.
• A gyermekek belső késztetésének kihasználása a feladatok megoldásánál.
• Biztosítsa, hogy a gyermek saját logikája szerint gondolkodhasson.
• Nyújtson segítséget több variáció megtalálásában.                                                      
• Fejlessze a gyermekek problémafelismerő és megoldó készségét.

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Logikai készlet, mérőrúd készlet, számoló figurák, mértani formák, dobókocka, kis tükör, dominó, társasjátékok

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolatait kifejezi.
• Érti és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban használt összehasonlító fogalmakat.
• Képes különböző szempontok szerinti válogatásra.
• Részt tud venni mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben.
• Elő tud állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.
• El tud mesélni tevékenységről, történésekről, képről egyszerű darabszámmal is kapcsolatos történeteket.
• Tárgyakat tud számlálni 10-ig.
• Építései, síkbeli alkotásai során azonosítani tud különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.
• Másolással képes megépíteni a mintával megegyező elemekből és színben, nagyságban eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat.
• Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni.
• Tapasztalatokat és élményeket szerez a tükörrel való tevékenysége során.
• A térben való tájékozódásban képes megkülönböztetni a jobbra-balra irányokat és állásokat.
• Érti és követni tudja az irányokat, illetve a helyeket kifejező névutókat.

5.7. Munka jellegű tevékenységek

Célja

Bizonyosságot szereztetni a gyermekkel arról, hogy mit tud, mire képes, mit gyakoroljon, kihez forduljon segítségért, ki az, akivel együttműködni képes. Létrehozni a feladatok megosztásával az együttmunkálkodás örömét, mely az alkotó életforma része.

A munka a személyiség fejlesztés tevékenységi formája és eszköze. A gyermek az önmagára vonatkozó (önkiszolgáló) tevékenységek során eljut a társakért, a csoport érdekében végzett munkáig. A gyermeki munka mozgatórugója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. A pedagógussal kialakult érzelmi kapcsolat ösztönzi őket a munkajellegű tevékenység céltudatos elvégzésére, és játéknak éli meg, még akkor is, ha az konkrét feladatra irányul, és a felnőtt fogalmai szerint munkát végez.

Az óvodapedagógus feladatai

• Megfelelő hely, idő, nyugodt légkör biztosítása az egyes tevékenységekhez.
• A gyermek méretéhez igazított eszközök biztosítása.
• Az eszközök használatának bemutatása, gyakoroltatása.
• A munkamozzanatok legcélszerűbb fogásainak, azok sorrendjének megtanítása.
• Differenciált fejlesztés, a munkakészségek és szokások alakítása az életkor és egyéni fejlettség figyelembe vételével.
• Az egyéni fejlettségnek megfelelő ellenőrzés, értékelés, segítségnyújtás.
• Az állandóság, aktivitás, folyamatosság biztosítása.
• Az önállóság fejlesztése.
• Az önbizalom, a kitartás, a felelősségérzet fejlesztése.
• A gyermekek önértékelésének, igényszintjének emelése.
• Az együttműködés formáinak megismertetése.
• A gyermek szociális magatartásának, társas kapcsolatainak fejlesztése.
• A szülők figyelmének felhívása a gyermeki munka szükségességére, a türelem, az érdeklődés, a segítés fontosságára.

Feladatok a különböző területeken

Önkiszolgáló munka

• A testápolás, öltözködés, étkezés során biztosítsa az életkornak és fejlettségnek megfelelő önállóságot.
• Ismertesse meg a gyermekeket az önkiszolgáláshoz szükséges eszközök használatával.
• Tanítsa meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére.

Közösségért végzett munka

• A naposi - felelősi rendszer fokozatos bevezetése egyéni képességeknek megfelelően.
• A feladatok mozzanatainak sorrendjének bemutatása, gyakoroltatása.

Alkalomszerű munkák

• Életkorhoz, a gyerekek erejéhez mért, a csoport fejlettségi szintjének megfelelő munkalehetőségek teremtése. (díszítés, javítás, üzenetek átadása, ünnepi készülődés, teremrendezés)

Állat-, és növénygondozás 

• Kert gondozása (locsolás, levélgyűjtés, gereblyézés)
• A természetvédelem fontosságának hangsúlyozása.
• A gyermekek aktivitásának, érdeklődésének kiaknázása.

A nevelőmunkát segítő eszközök:

• kerti gyermekszerszámok (ásó, gereblye, kapa), locsolókanna, seprű, lapát…

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Természetes módon, önállóan látja el az önmagával összefüggő feladatokat. (testápolás, öltözés, étkezés)
• Az alkalomszerűen adódó, egyéni megbízásokat önállóan teljesíti.
• A feladatok végzése során kitartó.
• Szívesen vesz részt a növény-, és állatgondozásban.
• Figyelemmel kíséri a környezetéhez tartozó növényeket és állatokat, a természeti változásokat.
• Segít a környezet rendben tartásában, észreveszi, ha bármely területen segíteni kell, felajánlja segítségét.
• A közösségért végzett tevékenységeket (naposi munka, felelősi munka) szívesen elvállalja.
• A rá bízott munkát felelősséggel, kitartással, megfelelő önbizalommal, önállóan elvégzi.

5.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Célja

Folyamatos tapasztalatszerzés biztosításával ismeretek elsajátíttatása, készségek, jártasságok, kompetenciák kialakítása a különféle tevékenységeken keresztül.

A gyermekek tevékenységeik során megszámlálhatatlan ismeretre, tapasztalatra, élményre tesznek szert. Éppen ezért a gyakorlati cselekvések egyben tanulást is jelentenek, és mindaz, ami a gyermekkorban egész nap történik, ennek a szervezeti kerete, formája. A tanulás feltétele a gyermek kötetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés, kreativitásának erősítése, a cselekvéses tanulás.

Mivel a gyermek fő tapasztalati forrása a játék, meg kell teremteni a játékba integrált tanulás  feltételeit.

A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból – iskolássá érik.

Az óvodapedagógus feladatai

• Az óvodai nevelés elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése.
• Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes ismereteire.
• A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

• Kiindulópontnak tekinti a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat.
• Új élményeket, ismereteket nyújt.
• Az egyéni és életkori fejlődési ütemét figyelembe véve juttatja magasabb szintre a gyermekeket.
• Tekintettel van a családban kialakult kulturális, világnézeti, hagyományokra. Figyelemmel kíséri és elősegíti ezek spontán gyermeki megnyilvánulásait, egymásra való hatását.
• A családdal való együttnevelés során figyelembe veszi, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek a gyermekek.
• Az óvodai tanulás során épít a gyermek cselekvő aktivitására.
• Biztosítja a gyermek sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségeit.
• Tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenység feltételrendszerét.
• Saját ismereteit tudatosan bővíti.
• Tudatosan fejleszti a gyermek értelmi képességeit: érzékelés, észlelés figyelem, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, probléma megoldás.
• Az egyéni lemaradásokat tudatosan korrigálja az egyéni fejlesztések során.
• Figyelemmel kíséri a kiemelkedő képességű gyermekeket és biztosítja számukra tehetségük kibontakozását.
• Tudatosan alkalmazza az egyéni bánásmód elvét.
• Alkalmazza a pozitív megerősítést.
• A kötött foglalkozások során figyelembe veszi a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés alapelvét.
• Minden korosztályban lehetőséget biztosít a kötetlenségre, játékosságra.
• Megteremteni a gyermekek számára a rugalmas beiskolázás – fejlettség szerinti iskolakezdés lehetőségeit.

Az óvodai tanulás szélesen értelmezett, az egész nevelés folyamatát átható tevékenység.

Kiindulási pontjaink

Maga a gyermek. Cselekedeteit érzelmei vezérlik, de képes együttműködésre, alkotásra, belsőfegyelem megtartására, ha érdeklődésére, egyéni képességeire alapozunk, ha tiszteljük őt. Az igazi nevelő erő az óvodapedagógus személyisége, aki szeretetteljes, türelmes magatartásával képes a „másság” elfogadására. Ösztönző, segítő, együttműködő, bizalmat keltő, céltudatos programja, a gyermekek képességeit önmagához képest a legmagasabb szintre juttatja. Jó humorérzékkel rendelkezik, képes az önkontrollra, önfejlesztésre. Modell a gyermekek számára. A nyugodt tanulás feltételeinek fontos tényezője: az óvoda.

A jól átgondolt szokásrendszer, a célszerű berendezett csoportszoba, a változatos és folyamatos tevékenységek biztosítása.

Alapelveink közé soroljuk: a gyermekek személyiségének ismeretét, az egészséges alapokra épülő differenciálást, az egyéni képességekhez kötődő fejlesztést, komplex módszerek alkalmazását, integrációt a területek között, a játék és a tanulás állandó kölcsönhatását

A gyermekek tevékenységeik során megszámlálhatatlan ismeretre, tapasztalatra, élményre tesznek szert. Éppen ezért a gyakorlati cselekvések egyben tanulást is jelentenek, és mindaz, ami a gyermekkorban egész nap történik, ennek a szervezeti kerete, formája. A tanulás feltétele a gyermek kötetlen tevékenykedése közbeni, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás,felfedezés, kreativitás erősítése.

Mivel a gyermek fő tapasztalati forrása a játék, meg kell teremteni a játékba integrált tanulás feltételeit.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás közben a gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból – iskolássá érik.

Az óvodai tanulás specifikumai

A gyermekek részére a tanulási folyamat önkéntes, de ez az önkéntesség a tevékenységekben való bekapcsolódásnál érvényesülhet igazán. Előbb - utóbb el kell érni, hogy a gyermekek a megkezdett feladatot befejezzék, váljék szokássá, hogy nem torpannak meg az első akadálynál. Az önkéntesség nem jelenti az állandó távolmaradás elfogadását. A kezünkben számtalan eszköz van, mellyel elérhető, hogy a gyermekek örömmel vegyenek részt az együttes tevékenységben.

Az egyéni képességek figyelembe vétele, valamint a meglévő ismeretekre alapozás elsődleges.

A gyermekek, ha elfáradnak, abbahagyhatják a cselekvéssort, ha tévednek, joguk van módosítani, ha nem tudnak teljesíteni, lejjebb kell lépni a nehézségi fokban. Fontos a differenciált, önmagához mért értékelés. Törekszünk az egészséges önkorrekció kialakítására.

A gyermeki kíváncsiságra építünk, a gyermekek kérdezhetnek, kitalálhatnak, felfedezhetnek, próbálkozhatnak, miközben szinte észrevétlenül képesek lesznek az együttműködésre, toleranciára, az egyeztető - megegyező kompromisszumokra, önérvényesítésre, társakhoz való alkalmazkodásra.

A gyermek cselekvő aktivitása képessé teszi őket arra, hogy önmaguk becsült lehetőségei alapján vállalkozzanak. Növekszik kitartásuk, feladattudatuk, önállóságuk, szándékos figyelmük. Képesek lesznek a kudarcok elismerésére, erőkifejtésre.

Az óvodai tanulás, fejlesztést is jelent. Nem erőszakos tanítást, hanem az egyes gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel, módszerekkel történő támasznyújtást. E fejlesztés lehet korrekciós, illetve prevenciós jellegű.

A KORREKCIÓ (viselkedés, teljesítménybeli) lemaradás magasabb szintre való hozatalát jelenti. A korrekcióhoz pontosan ismerni kell a gyermek személyiségét, tudni kell a lemaradás területét

A PREVENCIÓ a felmerülő lehetséges problémák megelőzését szolgálja. Ezt az érzékelés, észlelés, valamint mozgásfejlesztés által végezzük.

Óvodában előforduló tanulási, magatartási zavarok lehetnek:

• értelmi képességek zavara,
• diszlexiára utaló jelek,
• hiperaktivitás,
• szorongó viselkedés,
• agresszió,
• szociális éretlenség.

Intézményünk közössége a tehetséges gyermekek kibontakoztatására, a magatartási zavarok

csökkentésére, személyre szóló tervet  készít.

 Az egyes helyeken történő  vegyes korosztályú csoport kialakítása is hordoz sajátos jegyeket, melyek visszatükröződnek a nevelés - tanulás folyamatában. Az egyébként is jelenlévő jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek itt még feltűnőbbek. Ezért még inkább figyelembe kell vennünk az egyéni jellemzők mérlegelését a differenciált személyiségfejlesztést.

A tevékenykedésben megosztott figyelemmel kell kísérni az iskolába készülő gyermekek magatartását, így szükséges ésszerű korlátokat állítani a gyermekek érdekében. Ezek szolgálják a közös munkát, segítik az eredményességet. A hatékony munka érdekében szilárd szokás rendszert kell kialakítani. Minden szeptemberben szükséges a "státuszok" tudatos átrendezése, a gyermekekben tudatosodjon a többféle követelmény miértje. A felnőtt modellt mutató személyén túl, a csoport "érettebb" magja a tanulásban is húzóerőt jelent.

Az iskolai élet megkezdésének támogatása

Az óvoda a nevelés folyamatában megcélozza a tanulás alapkészségeinek megalapozását a szociális, az értelmi, a verbális és testi képességek területén.

Az óvodapedagógusok az iskolára való alkalmasság tétel folyamatában érvényesítik az alábbiakat:

• A feladat folyamat jellegű, a gyermekek óvodai fogadásával veszi kezdetét.
• A feladatok megoldása az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekek ismeretében történik úgy, hogy előkészíti a következő életszakaszt.
• A gyermekek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével kerül megszervezésre a fejlesztés.
• Az érés és tanulás együtt alkotják a fejlődést.
• A célirányos fejlesztés a gyermekek érési folyamatainak, pszichikus fejlődési

             jellemzőinek figyelembe vételével történik.

• A fejlesztés során prioritást élvez a gyermekek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek biztosítása, a mozgás elsődlegessége.
• Az óvodapedagógusok feladatai az átmenet megkönnyítése érdekében, az iskola alapdokumentumainak, elvárásainak megismerése.
• Szakmai együttműködés a tanítókkal.
• Tanítók fogadása az óvoda személyiség – képességfejlesztő tevékenységének megismerése érdekében.
• Kölcsönös hospitálások.
• A gyermekek iskolai látogatásának megszervezése.

• Információ, segítségnyújtás a szülőknek az iskolára való alkalmasság kritériumairól.
• Folyamatos tájékoztatás, konzultálás a gyermek fejlettségi állapotáról.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Észlelése egyre pontosabb, valóságosabb.
• Képes figyelem összpontosításra (10-15 perc).
• Képzeleti működése a valósághoz közelít.
• Emlékezetét a reproduktivitás jellemzi.
• A cselekvő gondolkodástól eljut az alakuló fogalmi gondolkodásig.