IX. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

 

IX./1. A vezetőség tagjai közötti kapcsolattartás rendje

 

Az intézmény vezetőségi tagjai között a kapcsolattartás folyamatos, az éves munkatervben rögzített rend szerint történik. A vezetők az intézmény székhelyén és telephelyén zajló működésről, az intézkedésekről, valamint a tudomásukra jutott lényeges információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást.

 

A vezetők közötti munkamegosztást jelen Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A feladatmegosztás alapelvei az arányos terhelés, a folyamatosság és az intézmény zavartalan működésének biztosítása.

 

Az igazgató és az igazgatóhelyettes a vezetői értekezleteken – rendszerint havi egy alkalommal, illetve szükség szerint – beszámolnak az intézmény működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a felmerülő problémákról és azok megoldási lehetőségeiről.

 

A vezetői értekezletek feladata az intézmény belső szervezeti egységeinek és szakmai közösségeinek munkájáról való tájékozódás, valamint az aktuális és konkrét feladatok áttekintése és egyeztetése.

 

Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató bármikor összehívhat.

 

IX./2. A vezetők és a pedagógusok közötti kapcsolattartás rendje

 

Az igazgató évente több alkalommal, különösen a nevelés nélküli munkanapok keretében tájékoztatja a nevelőtestületet a jogszabályi változásokról, az intézményt érintő aktuális kérdésekről, valamint előkészíti a véleményezést és döntést igénylő ügyeket.

 

A vezetőség rendszeres megbeszéléseket tart a pedagógusokkal az éves munkaterv végrehajtásáról, a feladatok ütemezéséről, valamint a szakmai programok helyi megvalósításáról. A megbeszélések rendszerint havi gyakorisággal, illetve szükség szerint kerülnek megtartásra.

 

IX./3. A vezetők és a nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók (NOKS) közötti kapcsolattartás

 

A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók – különösen a pedagógiai asszisztensek – részt vesznek a nevelési értekezleteken, tekintettel arra, hogy munkájuk a pedagógiai folyamat szerves részét képezi.

 

A vezetőség rendszeres megbeszéléseket tart a dajkákkal és egyéb NOKS dolgozókkal, elsősorban a feladatellátás és a munkaidő-beosztás egyeztetése céljából. A kapcsolattartás rendszerint havi gyakorisággal, illetve szükség szerint történik.

 

IX./4. A vezetők és a segítő alkalmazottak közötti kapcsolattartás

 

A segítő alkalmazottakkal való kapcsolattartás jellemzően egyéni formában, a munkakörhöz kapcsolódó feladatok mentén történik. Érintettségük szerint részt vehetnek a NOKS megbeszéléseken, valamint az alkalmazotti értekezleteken.

 

IX./5. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás

 

Az intézményi szintű Szülői Szervezettel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az igazgató gondoskodik a Szülői Szervezet működésének feltételeiről.

A szülőkkel történő kapcsolattartás rendjét a jogszabályok, jelen SZMSZ, valamint az intézmény Házirendje határozza meg.

 

IX./6. Az óvodapedagógusok és a szülői közösség közötti kapcsolattartás

 

Fontos cél, hogy a szülők megismerjék az intézmény nevelési törekvéseit és pedagógiai programját. A szülők jogos igénye, hogy gyermekük óvodai életéről és fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjanak.

 

Az óvodapedagógusok törekednek a gyermekek családi hátterének megismerésére és a bizalmon alapuló óvoda–család kapcsolat kialakítására. Ennek érdekében a nevelési év során a munkatervben meghatározott számú szülői értekezletet tartanak, valamint szükség szerint egyéni megbeszélésekre is sor kerül.

 

IX./7. Az intézmény külső kapcsolatai

 

Az intézmény igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn a fenntartóval, az Aranyló Napraforgó Alapítvánnyal. A kapcsolattartás során – szükség szerint – a vezetőség tagjai is részt vesznek.

Az intézmény feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart fenn bölcsődékkel, óvodákkal, általános iskolákkal, pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel, szakértői bizottságokkal, egészségügyi szolgáltatókkal, valamint a gyermekjóléti és szociális ellátórendszer intézményeivel.

 

Az intézmény külső képviselete az igazgató jogköre és feladata.

 

IX./8. Óvoda és családi bölcsőde közötti kapcsolattartás

 

A kapcsolattartás célja a gyermekek számára a biztonságos, nyugodt és folyamatosságot biztosító intézményváltás elősegítése. Ennek érdekében az óvoda – lehetőség szerint – kapcsolatot tart a családi bölcsődékkel, részt vesz szülői értekezleteiken, és előzetes tájékozódást végez a leendő óvodás gyermekekről.

 

IX./9. Óvoda és általános iskola közötti kapcsolattartás

 

Az igazgató és az óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak a szülők által választott általános iskolák vezetőivel és pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az óvoda–iskola átmenet megkönnyítése, a gyermekek sikeres beilleszkedésének támogatása.

 

IX./10. Kapcsolattartás egészségügyi szolgáltatókkal

 

Az intézmény együttműködik a gyermekorvossal, védőnőkkel, gyermekfogászati és egyéb egészségügyi szolgáltatókkal a gyermekek egészségügyi ellátása és prevenciója érdekében. Védőoltások az óvodában nem adhatók be.

 

IX./11. Kapcsolattartás pedagógiai szakszolgálatokkal és szakértői bizottságokkal

 

Az intézmény kapcsolatot tart fenn a pedagógiai szakszolgálatokkal és szakértői bizottságokkal a gyermekek fejlődésének támogatása, az iskolai alkalmasság megállapítása és a fejlesztések megszervezése érdekében.

 

IX./12. Kapcsolattartás a család- és gyermekjóléti szolgálattal, gyámügyi szervekkel

 

Az intézmény szükség esetén együttműködik az óvodai szociális segítővel, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámügyi Hivatallal a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében.

 

IX./13. Kapcsolattartás a fenntartóval és az alapítvány kuratóriumával

 

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, kiterjed az intézmény működésére, gazdálkodására, szakmai munkájának értékelésére, valamint a fenntartói döntések végrehajtására.

Az igazgató rendszeresen tájékoztatja az alapítvány kuratóriumát az intézmény működéséről, szükségleteiről és programjairól.

 

IX./14. Kapcsolattartás kulturális intézményekkel és szolgáltatókkal

 

Az intézmény kapcsolatot tart fenn kulturális intézményekkel és szolgáltatókkal a gyermekek számára szervezett programok, előadások és rendezvények megvalósítása érdekében.

 

X. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

 

X./1. A belső ellenőrzés rendszere, célja és általános szabályai

 

Az intézmény belső ellenőrzési rendszere kiterjed a székhely óvodában és a telephely óvodában folyó óvodai nevelőmunka egészére. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős.

 

A belső ellenőrzés rendje a nevelési évre vonatkozó belső ellenőrzési terv alapján történik, amely az éves munkaterv része.

 

A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosult:

 

• az igazgató,
• az igazgatóhelyettes,
• valamint – amennyiben az igazgatói jogkör gyakorlása jogszerűen nem az igazgató által történik – a hivatalosan kijelölt, az intézmény képviseletére jogosult személy.

 

IX./2. Az ellenőrzés módszerei, követelményei, területei

 

Az ellenőrzés módszerei különösen:

 

• óvodai dokumentációk vizsgálata, elemzése, ellenőrzése,
• foglalkozástervezetek bekérése,
• szóbeli beszámoltatás,
• írásbeli beszámoltatás,
• értekezletekre való felkészülés és aktivitás értékelése,
• csoportlátogatás előre meghatározott szempontok alapján, megfigyelés,
• önreflexió, szakmai megbeszélés,
• értékelőlap elkészítése, aláírása, iktatása,
• az intézményben jogszerűen alkalmazott, célhoz kötötten működtetett elektronikus megfigyelőrendszer (kamerarendszer) felvételeibe történő betekintés kizárólag az adatvédelmi, munkajogi és intézményi szabályok szerint, az arra feljogosított személy által, a gyermekek és a munkavállalók jogainak maradéktalan tiszteletben tartásával.

Az ellenőrzés célja:

 

• biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű működését (jogszabályok, országos alapprogram, pedagógiai program, belső szabályzatok szerint),
• segítse a nevelőmunka eredményességét és hatékonyságát,
• a vezetés számára megfelelő mennyiségű és minőségű információt adjon a pedagógusok munkájáról,
• adatokat és tényeket szolgáltasson a belső és külső értékelésekhez,
• feltárja és fejlesztési céllal kezelje a hibákat, hiányosságokat.

 

Az ellenőrzés követelményei:

 

• támogató jellegű legyen: támasznyújtás, segítségnyújtás, szakmai „együtt gondolkodás”, ösztönzés,
• segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását,
• fogja át a pedagógiai munka egészét,
• járuljon hozzá a pedagógiai munka színvonalának folyamatos emeléséhez,
• támogassa a jó gyakorlatokat, és mutasson rá a hiányosságokra,
• a szülői szervezet jelzései esetén is elfogulatlan, dokumentált módon szolgálja a szakmai tisztázást,
• támogassa a vezetői rendelkezések következetes végrehajtását,
• erősítse a megelőző szerepet,
• megfelelő alapot adjon a teljesítményértékeléshez.

 

Az ellenőrzés kiterjed különösen:

 

• a munkakörrel kapcsolatos feladatok ellátásának módjára és minőségére,
• a munkafegyelemre,
• a működési feltételek pedagógiai szempontú vizsgálatára,
• a pedagógiai dokumentációk pontosságára,
• a gyermekek fejlődésének nyomon követésére, fejlesztésére,
• a pedagógus–gyermek kapcsolat minőségére, a gyermeki személyiség tiszteletben tartására.

 

Az ellenőrzés fajtái:

 

• tervszerű, előre egyeztetett szempontok szerint,
• eseti (alkalomszerű), a felmerülő szakmai kérdések tisztázása és a problémák megelőzése/megoldása érdekében.

 

Kiemelt ellenőrzési szempontok:

 

• a pedagógiai programban rögzített alapelvek érvényesülése,
• a nevelési feladatok teljesülése,
• a nevelőmunka színvonala és eredményessége,
• a pedagógusok pedagógiai és módszertani kultúrája,
• a foglalkozások tervezése, szervezése, felépítése és a módszerek,
• a környezet rendezettsége, tisztasága, esztétikája,
• a gyermekek fejlődésének értékelése és dokumentálása,
• a munkaköri leírásban foglaltak betartása.

 

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógussal egyénileg, fejlesztő szándékkal meg kell beszélni.

 

X./3. Az ellenőrzést végző személyek feladatai, rendkívüli ellenőrzés

 

Az ellenőrzést végző személyek (igazgató, igazgatóhelyettes, illetve hivatalosan kijelölt képviseletre jogosult személy) különösen ellenőrizhetik:

 

• a pedagógiai program alkalmazását,
• a pedagógiai dokumentációk vezetését,
• a csoportmunka szakmai megvalósulását,
• a gyermekvédelmi feladatellátás folyamatát,
• a szülői értekezletek és tájékoztatási kötelezettségek megvalósulását,
• az óvoda–iskola átmenethez kapcsolódó feladatokat,
• a szakmai napok, ünnepek megszervezését.

 

Az étkeztetéssel, higiénével és az ahhoz kapcsolódó adminisztrációval összefüggő feladatok ellenőrzését – az intézmény belső munkamegosztása szerint – az erre kijelölt felelős végzi.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

 

• az igazgatóhelyettes,
• a szülői szervezet.

 

Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzést végző személy feljegyzést készít, amelyet az érintett pedagógussal ismertet. A nevelési év záró értekezletén és az éves beszámolóban az igazgató értékeli a belső ellenőrzés eredményeit, ismerteti az általános tapasztalatokat, és meghatározza a szükséges fejlesztési feladatokat. Az ellenőrzés tapasztalatait az intézmény a következő nevelési év munkatervének tervezésénél fejlesztési célzattal felhasználja.

 

X./4. Teljesítményértékelési rendszer

 

A pedagógusok teljesítményértékelését a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet alapján kell működtetni. A teljesítményértékelési rendszer részletes szabályait az SZMSZ melléklete tartalmazza.

 

XI. EGYÉB JUTTATÁSOK

 

XI./1. Munkaruha- és védőruha-juttatás rendje

 

A gyermekekkel végzett napi tevékenységek és a munkavégzés körülményei indokolttá tehetik munkaruha és/vagy egyéni védőeszköz biztosítását. A juttatás rendjét az intézmény a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi előírásokkal összhangban határozza meg.

 

A munkaruha, illetve védőruha, védőeszköz biztosításának célja, hogy a munkavégzés biztonságos legyen, valamint a munkavállaló ruházatának nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása megelőzhető legyen.

 

Munkaruha / védőruha, védőeszközök köre (munkakörtől függően):

 

• óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka, intézményi titkár: lábvédő eszköz, szükség szerint munkaruha/védőruha,
• takarító, konyhai dolgozó: lábvédő eszköz, védőruha, kézvédő eszköz.

 

A munkavédelmi lábbeli és a munkaruha/védőruha kiválasztásánál alapelv, hogy a használat feleljen meg a munkavédelmi célnak (pl. csúszásmentes, zárt, kényelmes). A juttatás fedezetét és ütemezését az éves költségvetés figyelembevételével kell meghatározni. Kihordási idő: 1 év.

XII. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNYBEN

 

Az intézmény székhelyén és telephelyén reklámtevékenység folytatása tilos.
Kivételt képeznek azok a reklámok, tájékoztatók, szóróanyagok, amelyek:

 

• a gyermekeknek szólnak, és
• az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti vagy kulturális tevékenységgel állnak összefüggésben.

XII./1. A reklámtevékenység engedélyezése

 

A megengedett jellegű reklámok, hirdetmények, szórólapok elhelyezése minden esetben előzetes engedélyhez kötött.

Az engedélyezésre jogosult:

 

• az igazgató, vagy
• az adott épületben (székhelyen vagy telephelyen) megbízott magasabb vezető.

 

Szülő vagy más, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy az igazgató engedélye nélkül hirdetményt, tájékoztatót a faliújságon vagy az intézmény területén nem helyezhet el.

 

Politikai tartalmú, pártpolitikai célú, valamint vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos.

 

A hirdetőtáblák tartalmának rendszeres ellenőrzése az igazgató és az igazgatóhelyettes feladata.

 

XII./2. Nyilatkozattétel tömegtájékoztatás felé

 

A televízió, a rádió, az írott és online sajtó képviselőinek adott tájékoztatás, valamint a közösségi médiában tett, az intézményt érintő kijelentések nyilatkozatnak minősülnek.

 

Nyilatkozattétel esetén az alábbi szabályokat kell betartani:

 

• Az intézményt érintő kérdésekben tájékoztatásra és nyilatkozattételre a fenntartó engedélyével az igazgató vagy az általa írásban megbízott személy jogosult.
• A közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, valamint a tények objektív és hiteles ismertetéséért a nyilatkozattevő felel.
• A nyilatkozattétel során minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartási kötelezettségre, valamint az intézmény jó hírnevének és jogos érdekeinek védelmére.
• Nem adható nyilatkozat olyan ügyről, tényről vagy körülményről,
• amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény működését zavarná,
• az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna,
• vagy amelynek eldöntése nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

 

XII./3. Hivatali titok megőrzése

 

Az intézmény valamennyi dolgozója köteles az Etikai Kódex előírásait betartani, valamint a hivatali titkot megőrizni.

 

Az alkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot vagy információt,

• amely a munkaköre ellátása során jutott a tudomására, és
• amelynek nyilvánosságra hozatala az intézményre, a fenntartóra, a gyermekekre, a szülőkre vagy a munkavállalókra nézve hátrányos következménnyel járhat.

 

Jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség hiányában nem adható felvilágosítás olyan kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény jogos érdekeit sértené.

 

A hivatali titok megsértése súlyos kötelezettségszegésnek minősül.

 

Hivatali titoknak minősül különösen:

 

• minden olyan adat, amelyet jogszabály hivatali titokként határoz meg,
• a dolgozók személyes adatainak, bérezésének, munkaviszonyának részletei,
• a gyermekek és a szülők személyes adatai, valamint a személyiségi jogaikhoz kapcsolódó információk,
• minden olyan adat, információ, amelyet az igazgató a zavartalan működés biztosítása, az intézmény érdekeinek vagy jó hírnevének megóvása érdekében írásban hivatali titokká minősít.

 

 

XIII. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

 

XIII./1. Működési alapdokumentumok

 

Az intézmények működési alapdokumentumai:

 

• Alapító okirat / alapító dokumentum
• Pedagógiai Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)
• Házirend
• Éves Munkaterv
•  

XIII./2. Az alapító dokumentum elhelyezése

 

Az alapító dokumentum(ok) elhelyezése különösen:

 

• a fenntartónál,
• az intézmények irattárában,
• az igazgatónál (illetve az intézmény(ek) képviseletére jogosult személynél),
• a hivatalos információs felületen / nyilvántartásban a jogszabályok szerint,
• az illetékes hatóságoknál/nyilvántartó szerveknél a vonatkozó eljárásrend szerint.
•  

XIII./3. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról

 

• A szülők a Pedagógiai Programról tájékoztatást kérhetnek az igazgatótól, az igazgatóhelyettestől, valamint a csoportos óvodapedagógusoktól.
• A Pedagógiai Program mindkét épületben hozzáférhető, továbbá – amennyiben az intézmények honlapot működtetnek – online felületen is elérhető.
• A dokumentumok elhelyezéséről és a tájékoztatás kérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdetén tájékoztatást kapnak.
• Az intézmények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülők a beiratkozás előtt is választ kapjanak kérdéseikre.

 

XIII./4. Tájékoztatás a Házirendről

 

• A Házirendet a nevelési év első szülői értekezletén, valamint változás esetén ismertetni kell.
• A Házirend mindkét épületben elérhető, továbbá – ha van – az intézmények és a fenntartó honlapján közzétehető.

 

XIII./5. Internetes nyilvánosság és közzétételi lista

 

Amennyiben az intézmények honlapot működtetnek, a jogszabályban meghatározott adatokat és dokumentumokat a közzétételi lista szerint kell közzétenni, az október 1-jei állapotnak megfelelően, továbbá a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként egyszer felül kell vizsgálni.

 

A közzétételi lista tartalma kizárólag közérdekű, statisztikai jellegű adatokat és a jogszabályban előírt dokumentumokat tartalmazhat.

 

XIV. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG

 

Jogszabályi háttér: az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény.

A kötelezettség személyi hatálya kiterjed az intézmények alkalmazásában álló mindazon személyekre, akik a jogszabály szerinti feltételek alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek (különösen: vezető beosztású alkalmazottak, döntésre/ellenőrzésre jogosultak a jogszabályi körben).

 

Esedékesség és teljesítés rendje: a vonatkozó jogszabály szerint.

 

Átadás, nyilvántartás, tárolás:

 

• A munkáltató gondoskodik a tájékoztató és a szükséges nyomtatványok átadásáról.
• A vagyonnyilatkozat kezelése, őrzése az egyéb iratoktól elkülönítetten történik, a jogosulatlan hozzáférés kizárásával.
• A vagyonnyilatkozat felbontására kizárólag a jogszabályban meghatározott eljárás keretében jogosult szerv jogosult.

 

XV. KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATÁNAK RENDJE

 

XV./1. Telefonhasználat

 

• Az intézményi mobil- és vezetékes telefonok magáncélra nem használhatók.
• A pedagógus a gyermekekkel való foglalkozás teljes ideje alatt saját mobiltelefonját a csoportszobában és az udvaron nem használhatja; kivételesen indokolt, sürgős esetben, a gyermekek felügyeletének biztosítása mellett, a csoportból kilépve, a lehető legrövidebb időre használható.
• A saját telefon munkaidőben néma/rezgő módban tartható.

 

XV./2. Infokommunikációs eszközök és rendszerek használata

 

Ide tartozik különösen: számítógép, laptop, tablet, okostelefon, wifi, intézményi levelezés, felhő-/tárhely, KRÉTA/KIR és egyéb intézményi rendszerek.

 

Alapelv: kizárólag a feladatellátáshoz szükséges mértékben, a hozzáférési jogosultságok betartásával, a személyes adatok védelmével, a belső adatvédelmi szabályzat szerint használhatók.

 

• A hozzáférések személyhez kötöttek; a jelszavak, azonosítók átadása tilos.
• A digitális rendszerekben kezelt adatokhoz való hozzáférés és adattovábbítás kizárólag jogszerű célból, dokumentáltan történhet.
• A dolgozó köteles az elektronikus ügyintézéshez/azonosításhoz kapcsolódó, jogszabályban előírt kötelezettségeinek eleget tenni (amennyiben ilyen kötelezettség fennáll), és az erről szóló munkáltatói tájékoztatás szerint eljárni.

 

XVI. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

 

Szabálytalanság: jogszabályi rendelkezéstől, fenntartói rendelkezéstől vagy belső szabályzattól való eltérés, illetve az előírások be nem tartása.

• A szabálytalanságot vagy annak gyanúját haladéktalanul jelenteni kell az igazgatónak (illetve az intézmény(ek) képviseletére jogosult vezetőnek).
• Az igazgató a szükséges intézkedéseket megteszi, és – amennyiben indokolt – tájékoztatja a fenntartót, illetve kezdeményezi a megfelelő eljárást.

 

XVII. FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK, PANASZKEZELÉS

 

XVII./1. Kártérítési felelősség

 

A foglalkoztatott a jogviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a teljes kár megtérítése is kötelező lehet.

A megőrzésre, elszámolásra átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén – jogszabályi feltételek fennállásakor – a teljes kár megtérítésének kötelezettsége állhat fenn.

 

XVII./2. Anyagi felelősség, értékek bevitele/kivitele

 

A dolgozó a személyes használatú tárgyakat meghaladó értékű eszközt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hozhat be, illetve vihet ki az intézmények területéről.

Minden dolgozó felelős a rábízott, illetve használt eszközök rendeltetésszerű használatáért és megóvásáért.

 

XVII./3. Felelősségre vonás (fegyelmi jellegű következmények)

 

Kötelezettségszegés esetén – a jogviszony típusától és a vonatkozó jogszabályoktól függően – munkáltatói intézkedésnek, felelősségre vonásnak helye lehet.

 

XVII./4. Panaszkezelés rendje

 

• Panasz tehető írásban, illetve szóban. Szóbeli panasz esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a panasztevő – amennyiben nagykorú – aláírásával igazol.
• A panasz kivizsgálását az igazgató (vagy az általa kijelölt személy/bizottság) megkezdi, és a vizsgálat eredményéről a panasztevőt érdemben tájékoztatja.
• Névtelen bejelentések kivizsgálására az intézmények nem kötelesek, ugyanakkor a gyermekek biztonságát érintő jelzések esetén a vezetés mérlegelheti a szükséges megelőző intézkedéseket.

 

 AZ SZMSZ MELLÉKLETEI A 

www.anaszabalyok.hupont.hu 

HONLAPON TALÁLHATÓAK!!!

 

Oldal: ANAÓ SZMSZ (4)2026.01.08.
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2026 - aranylonapraforgo.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat